Október 20-tól a mozikban az egészestés Toldi

Jankovics Marcell születésnapjához igazítva, október 20-tól látható a mozikban a tavaly elhunyt rajzfilmrendező utolsó munkája, a Toldi című egészestés animációs film. A rendkívüli igényességgel megalkotott, festői szépségű animációs film a Magyar népmesék sorozatot is jegyző Kecskemétfilm 80 alkotója több mint háromévi munkájának eredménye. Az alkotás szöveghűen viszi vászonra Arany János költeményét, miközben történelmi hitelességgel igyekszik […]

Szondi György halála

470 éve történt, hogy Drégely várának bevételénél elesett Szondi György várkapitány, akit díszes pompával temettetett el Hádim Ali budai pasa. A magyar kultúrában Szondy György hősi küzdelme a mai napig ható nemzeti példává vált. Az alacsony sorból származó, tehetséges, tiszta jellemű ifjú, aki vitézségének elismeréseként lett az esztergomi érsek várkapitánya, és nehéz helyzetben is példát mutatott kitartásból, […]

Május 14. mostantól minden évben a walesi-magyar barátság napja lesz

Emléktáblát avattak Arany Jánosnak a walesi Montgomery városában, amelyet a költő A walesi bárdok című híres balladájában örökített meg. Az emléktáblát – amely magyarul, angolul és walesi nyelven méltatja Arany Jánost és költeményét – Kumin Ferenc, Magyarország londoni nagykövete és Jill Kibble, az alig 1300 lakosú walesi kisváros polgármestere avatta fel. Az emléktáblán olvasható ismertetés […]

„Arany János és a magyar nyelv valahogy ugyanazt jelentik”

205 éve született a magyar irodalom egyik óriása, Arany János.  „Arany János és a magyar nyelv valahogy ugyanazt jelentik” – olvassuk Szerb Antal Magyar irodalomtörténetében. Kosztolányi Dezső hasonlót fogalmaz meg egyik Arany Jánosról írt esszéjében: „Ő maga a magyar nyelv”.  Arany János életrajza nem olyan látványos, mint a kortárs Petőfié vagy Jókaié. Ifjúkori vándorszínész kalandja […]

A nagyidai cigányok • AJÁNLÓ

A nagyidai cigányok (1851) a magyar irodalom egyik legnagyszerűbb alkotása, mely Arany János felülmúlhatatlan humoráról árulkodik. A magyar katonák, már nem bírván tartani Nagyida várát, a helyi cigányságra bízzák, hogy őrizzék, védjék, míg ők élelmet szerezvén vissza nem térnek.