Francisco José de Goya y Lucientes

Francisco Goya óriási jelentősége a művészet történetében vitathatatlan. Úgy mondják, az ő munkáiban született meg a modern festészet. Kifejezőereje hatalmas, emberi mondanivalója ma is megrázó.

A spanyol festő és grafikus 280 éve látta meg a napvilágot Fuendetodosban, Zaragoza tartományban. Zaragozában a piaristákhoz járt iskolába, ahol szoros barátságot kötött Martin Zapaterrel, akivel évek múltán is levelezett, bő anyagot szolgáltatva a későbbi életrajzíróknak.

1763-ban és 1766-ban felvételért folyamodott a Spanyol Királyi Akadémiához, de mindkétszer elutasították. 1771-ben Rómába utazott, ahol a Parma városa által rendezett festészeti versenyen második díjat nyert. Még ugyanebben az évben visszatért Zaragozába és freskókat készített. Francisco Bayeu y Subías tanítványa lett; innentől fogva kezdte kialakítani jellegzetes stílusjegyeit.

1774-ben feleségül vette Bayeu nővérét, Josefát. A Királyi Szövőműhelyben kapott állást, ahol öt év alatt kb. 42 mintát tervezett. Bejáratos lett a királyi udvarba is, oltárképet festett a Szent Ferenc templom részére, és a San Fernandó-i Akadémia tagjává választotta.

1783-ban José Moñino, Floridablanca grófja, III. Károly spanyol király kegyence, megbízta Goyát, hogy portrét fessen róla. Barátságot kötött Don Luis koronaherceggel és az ő házában lakott. A támogatói közé tartoztak Osuna herceg és hercegnő is, akiket szintén lefestett. III. Károly 1788-ban bekövetkezett halála után, IV. Károly uralkodása alatt Goya egyre népszerűbb lett a királyi udvarban.

1792-ben rejtélyes betegség támadta meg, amelynek következtében elvesztette hallását. Ekkortól kezdett művészi világa elkomorodni: ekkor festett képei, melyek közül a legismertebbek a Tűzvész és Az őrültekháza, drámai témákat jelenítenek meg sötét színekkel. Az addig jobbára derűs képek helyett komor hangulatú festmények kerültek ki ecsetje alól. Több ízben feltették a kérdést, hogy stílusának eme változása szoros oki összefüggésben van-e betegségével, melyet végső fokon cerebralisa (agyi) eredetűnek feltételeztek.

1799-ben kinevezték királyi festőnek. Lefestette a királyt és a királynőt, a királyi családot és több nemes személyt. 1812-ben meghalt a felesége.

Még nyolcvan éves korában is nagy energiával dolgozott. Festmények, rajzok és karcok egész sora származik ebből az időből.Kétségbeesett az emberi gonoszságon. Utoljára farkasokat festett, melyek azt üvöltik: „Mi vadak, jobbak vagyunk az embereknél!”

1824-ben Bordeaux-ban telepedett le, itt is halt meg. Regényes életrajzát Lion Feuchtwanger írta meg.

Életéről Miloš Forman rendezett filmet Goya’s Ghosts (2006) címmel.

Filmes körséta a londoni Nemzeti Galéria Goya: A portrék című kiállítása alapján.

Francisco Goya (1746–1828) az 1780-as évektől több évtizeden át dolgozott a spanyol királyi udvar festőjeként. Megannyi portrét készített korának hispán uralkodóiról, a környezetükbe tartozó arisztokratákról, művészekről, diplomatákról és persze önmagáról is. A londoni National Gallery 2015 és 2016 fordulóján soha nem látott teljességben mutatta be Goya festészetének ezt a vonulatát egy fantasztikus kiállításon, melyre hetven portréját gyűjtötték egybe a világ különböző kollekcióiból.

A film ezen a tárlaton vezet körbe. A képek általában nem hízelgőek, átüt rajtuk a festő érdeklődése a psziché sötét rejtelmei iránt. A IV. Károlyról és családjáról festett portréról Théophile Gautier francia író azt mondta, úgy néznek ki a szereplői, mint „a sarki pék és felesége, miután nyertek a lottón”, de VII. Ferdinánd sem járt jobban, egy idióta benyomását kelti Goya művén. Annál igézőbb az Alba hercegnőről festett egészalakos portré. A hölgy a festményen kecses lábával Goya nevét írja a homokba. Úgy tartják, a hercegnő a festő szeretője és híres képének, a Meztelen Majának modellje volt. A mester önmagát sem idealizálta, 1820-ban alkotott önarcképén nagybetegen, orvosával, doktor Arrietával ábrázolta magát, elhomályosult tekintettel. A tárlatot és a filmet végignézve megérthetjük, miért is tekintik Goyát az első modern festőnek, az expresszionisták előfutárának.