Enyedi Ildikó 70

Enyedi Ildikó, a magyar filmtörténet talán legismertebb női filmrendezője, ma ünnepli 70. születésnapját. Filmjeit az álomszerű jelenetek, az erős vizualitás és az emberi lélek mélyreható vizsgálata teszi leginkább felejthetetlenné. Tekintsenek meg egy kis filmográfiai ízelítőt munkásságából.

Az én XX. századom (1989)

Enyedi Ildikó bemutatkozó nagyjátékfilmjével egyből elismerést vívott ki magának: Cannes-ban megnyerte az elsőfilmes rendezők nagydíját, az Arany Kamerát. Az én XX. századom két, egymástól gyerekkorukban elszakított ikerlányról szól, akik bár külsőre nagyon hasonlítanak egymásra, belső értékeik teljesen különbözőek. Nem ismerik egymást, így bár a film során többször elhaladnak egymás mellett, a másik létezéséről mit sem sejtenek.

A fény motívumával játszó operatőri munka hamar megragad a néző emlékezetében, ahogy az a könnyed hangvétel is, ahogy egyre jobban megismerjük a két főszereplőt, és együtt bolyongunk velük eseményekkel teli útjukon.

Simon mágus (1999)

Ebben a mágikus mesében egy különleges képességű embert követünk, akit Párizsba hívnak a hatóságok, hogy oldjon meg egy furcsa gyilkossági esetet. Klasszikus krimi helyett azonban a Simon (Andorai Péter) személye körüli felhajtásra és egy váratlanul felbukkanó mágustársára terelődik a hangsúly. Az Újszövetségben feltűnő Simon történetének újfajta megfilmesítésével Enyedi egy olyan világot teremtett, ahol teljességgel összemosódik a realitás a képzelettel – nagyon kevés ehhez hasonló hangulatú magyar film készült.

Testről és lélekről (2017)

A rendező legismertebb filmje egyértelműen a Berlini Filmfesztivál fődíját megnyerő, Oscar-jelölésig jutó Testről és lélekről, amely mai napig az elmúlt évtized egyik legkiemelkedőbb magyar alkotása. Borbély Alexandra és Morcsányi Géza alakításában Mária és Endre kapcsolata nem mindennapi módon, álmukban kezdődik el: egy munkahelyi vizsgálat során kiderül, hogy mindketten pontosan ugyanazt álmodják, és még találkoznak is az álomvilágban – szarvasokként.

A rendkívül érzékeny és szimbólumokban is erős dráma amellett, hogy a férfi-női kapcsolatok rejtelmeibe ássa bele magát, visszafogott humorával és emberi párbeszédeivel teszi még felejthetetlenebbé az élményt.

A feleségem története (2021)

A Lea Seydoux nevével fémjelzett romantikus dráma szintén a női-férfi kapcsolatok lélektanát helyezi a középpontba, ezúttal azonban egy hajóskapitány és felesége hullámzó kapcsolatát bemutatva. A Füst Milán azonos című regényéből készült alkotás megpróbálja vászonra viszi a megfoghatatlant: miért vonzódik egyik ember a másikhoz és mindez fenntartható-e egy életen át.

Csendes barát (2025)

Igaz, a Csendes barátot még nem mutatták be hivatalosan, de a fesztiválokon és különleges vetítésein való fogadtatása már jelzi, Enyedinek ismért egy maradandó alkotást sikerült elkészítenie. A történet középpontjában egy botanikus kert lakója, egy ginkgófa, valamint egy erkélyen élő muskátli áll, a három idősíkban játszódó szálak pedig a körülöttük zajló eseményeket követik nyomon, miközben kapunk koronavírus-járvány alatti, hippidőszakot felelevenítő és XX. század eleji korképet is.

Pálos Gergely operatőrnek köszönhetően természetfilmekbe illő, ámulatba ejtő felvételeket láthatunk, az emberi szereplők sorsain túl pedig a film végére a növények életfelfogásához is közelebb kerülünk majd.

Forrás: https://hamuesgyemant.hu/

Fenti videó: Klubrádió