Fizikai Nobel-díj 2025

Az ENSZ közgyűlése 2025-öt a kvantumtudomány nemzetközi évének nyilvánította (International Year of Quantum Science and Technology). Így talán nem is meglepő, hogy a kvantumfizikához volt köze az idei fizikai Nobel-díjnak is.

John Clarke, Michel Devoret és John Martinis kapta a díjat a makroszkopikus kvantummechanikai alagúthatás és az energia kvantálódásának felfedezéséért elektromos áramkörökben.

A díjazottak olyan szupravezető áramkört hoztak létre, amelyben Josephson-átmenet – két szupravezető között elhelyezkedő szigetelő réteg – tette lehetővé, hogy Cooper-párok kvantummechanikai módon átalagutazzanak a gát másik oldalára. E makroszkopikus méretű rendszerben – amely szó szerint szemmel látható – a teljes áramkör koherens kvantumviselkedést mutat egyes szabadsági fokaiban.

A kísérletek kulcsfontosságú felismerése, hogy az energiakvantálás és a kvantum-koherencia nem korlátozódik atomi vagy molekuláris léptékre: a kvantummechanika törvényei megfelelő feltételek mellett a makroszkopikus világban is érvényesek. Ez a felismerés nyitotta meg az utat a szupravezető kvantumáramkörök korszakához.

Az ELTE TTK beszélgetése ezt fejti ki bővebben.

Vendégek:

Dr. Cserti József és Dr. Széchenyi Gábor, az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézetének munkatársai.
Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus.

Fizikai Nobel-díj 2025:

00:00 Bevezető
00:36 Lehet köze a díjazottaknak ahhoz, hogy az idei év a kvantum technológia és tudományok éve?
03:14 Gyorstalpaló kvantummechanikából.
06:06 Mit nevezünk alagút effektusnak?
09:43 Mit takar az energia kvantáltsága?
13:55 Josephson-átmenet
22:24 Mi az újdonság ebben a felfedezésben, amiért díjat érdemel?

A Science Podcast sorozat elkészülését 2025-ben az NKFIH Tudományos Mecenatúra pályázat (MEC_N_149117) támogatta.