Alfred Nobel és a Nobel-díj

Tiedosto: Alfred Nobel (1915) – részlet

125 éve hunyt el Alfred Nobel svéd vegyész, feltaláló, a róla elnevezett díj megalapítója.

Alfred Nobel neve napjainkban jobbára a hadtörténészek és a robbanóanyag-kémikusok körében csengene ismerősen, ha 1895. november 27-én nem írta volna meg híres végrendeletét. A fogadtatás nem volt olyan örömittas, mint ahogyan azt a Nobel-díj több mint százéves sikertörténetén végig tekintve gondolnánk: a vagyonos svéd vegyész felajánlása sok vitát, sőt felháborodást gerjesztett.

1896. december 10-én, egy hideg téli éjszakán szívroham érte Nobelt, s néhány óra múlva meghalt San Remó-i lakásában. Végakarata szerint holttestét hazaszállították Svédországba. Halálakor kilencven gyárral és 350 szabadalommal rendelkezett, vagyona – akkori értéken – meghaladta a kilencmillió dollárt (azaz mai kb. 2,25 milliárd svéd korona, vagyis kb. 200 millió euró).

1895. november 27-én kelt végrendeletében egész vagyonát egy alapítványra hagyta. A végrendeletet Nobel maga fogalmazta, az általa – enyhén szólva – nem különösebben becsült jogászok közreműködése nélkül. A jogi pontatlanságok azután később sok vitára adtak alkalmat.

A Nobel Alapítvány alapokmányát Stockholmban a Királyi Palotában mutatták be 1900. június 29-én. Érdemes ebből azokat a részeket idézni, melyeket a Nobel-díj Bizottság mindazoknak megküld, akiket javaslattételre felkér.

A Nobel Alapítványt Dr. Alfred Bernhard Nobel 1895. november 27-én kelt végrendelete alapján hozták létre. A végrendelet vonatkozó részei a következők:

1.§

Hátramaradó vagyonom egészét a következőképpen kell kezelni: a végrendeleti végrehajtóim által biztos értékpapírokba fektetett tőke egésze képez egy alapot, amelynek kamatait évente azok között osszák ki díjakként, akik a megelőző évben a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek. A jelzett kamatokat öt egyenlő részre kell felosztani, amelyeket azután a következőképpen kell megosztani: egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a fizika területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a kémia területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette az élettan, illetve az orvostudomány területén; egy részt annak a személynek, aki az irodalom területéhez a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá; egy részt pedig annak a személynek, aki a legtöbbet, illetve a legjobbat tette a nemzetek közötti barátság ügyéért, az állandó hadseregek megszüntetéséért, illetve csökkentéséért, a békekongresszusok megrendezéséért és elősegítéséért. A fizikai és a kémiai díjakat a Svéd Tudományos Akadémia; az élettani, illetve orvosi díjakat a stockholmi Karolina Intézet; az irodalmi díjat a stockholmi Akadémia; a béke előmozdításáért adandó díjat pedig a Norvég Stortinget (Parlament) tagjaiból választott, öt személyből álló bizottság ítéli oda. Kifejezett kérésem, hogy a díjak odaítélésénél ne játsszon szerepet a jelöltek nemzeti hovatartozása, hanem egyedül az, hogy az arra legérdemesebb kapja, függetlenül attól, hogy skandináv-e vagy sem.

Videó forrása: Zanza TV

Kapcsolódó:

A halál kereskedője: Alfred Nobel „véráztatta” öröksége

Alfred Nobel (1833–1896)

További hasonló témájú videók