Kojot négy lelke

A Kojot négy lelke menekülést kínál a nézőnek, miközben bemutatja az indián folklór ihlette varázslatos világot, amely visszavezet bennünket az élet csodáiba. A mitikus Kojot történetét meséli el, ami a fenntarthatóságról és a megosztott felelősségről szóló üzenetekkel párosul és mindannyiunkat emlékeztet arra, hogy az emberiség előtt álló kihívások egyetemesek, és meg kell találnunk a helyünket az élet nagy körforgásában.

A mágikus történet, amelyben az állatok, a varázslat, az éhség és a kapzsiság játssza főszerepet, végkicsengésében reményt ad: még nem késő változtatni, és a huszonnegyedik órában még módosíthatjuk az irányt.

A filmet Gauder Áron rendezte, aki első nagyjátékfilmjével, a Nyócker! című egészestés animációs alkotással világsikereket ért el. A legnagyobb filmfesztiválokon (pl. Toronto) vetítették és díjakat kapott többek között Zágrábban, Ottawában, Krokban, Sitgesben, Kijevben, Szöulban és Annecyben, ahol elnyerte a játékfilmes fődíjat, a Annecy Cristalt.

Rendező: Gauder Áron
Forgatókönyvíró: Bereményi Géza & Gauder Áron
Producer: Temple Réka
A Cinemon Entertainment produkciója
A Nemzeti Filmintézettel együttműködve

A Kojot négy lelke főszereplőinek Bozsó Péter, Papp János, Pikali Gerda és Széles Tamás kölcsönözték a hangjukat. További szerepekben Scherer Péter, Kautzky Armand, Vida Péter, Előd Álmos, Szabó Sipos Barnabás, Debreczeny Csaba, Bolla Róbert, Schneider Zoltán, Kis-Kovács Luca, Faragó András, Vida Bálint és Vida Sára.

„Gauder Áron ezúttal Bereményi Gézával közösen dolgozott egy indián teremtésmítoszon. A Kojot négy lelke a kezdet kezdetétől indul, amikor is egy idős bölcs indián, az Öreg Teremtő létrehozza a világosságot és sötétséget, szétválasztja a vizeket és a szárazföldet. A különféle teremtéstörténetek persze sok hasonlóságot mutatnak egymással, itt is bőven akadnak ismerős elemek, meg persze egészen szokatlanok is. Az Öreg Teremtő elsőként is egy kacsával találkozik, vele beszédbe elegyedve kezd a világ megalkotásába. Álmában jelenik meg előtte az őt folyamatosan provokáló Kojot alakja, aki ki is szökik rögtön a valóságba, majd beavatkozik a teremtés folyamatába. Az emberek már az ő ténykedése hatására lepik el a bolygót, később pedig jelentős szerepe lesz a történelmünk alakulásában is. A Kojot ezek alapján afféle ördögi figuraként tűnne fel, de amennyire impulzív, gyarló és rosszra csábító teremtmény, annyira szerethető is lesz a néző számára. Nem azonosíthatjuk egy az egyben az ördöggel, hiszen, ha az Öreg Teremtővel szemben is működik, azért amikor igazán nagy a baj, mégis hozzá fordul segítségért, és menteni próbálja a menthetőt.

A Kojot négy lelkét talán a humora teszi leginkább szerethetővé. Az, ahogy a Kojot próbálja a kántálásban-mormolásban is utánozni az épp világot alkotó Öreg Teremtőt. Az, ahogy Európába érkezve kutyává fokozzák le a rajta jót mulató, túlcivilizálódott lakosok. És még számtalan emlékezetes poén teszi igazán szórakoztatóvá ezt a történetet gyerekek, felnőttek számára egyaránt. A Kojotban az is jó, hogy miközben fontos üzeneteket igyekszik megfogalmazni a természettel és más népekkel való együttélésről, addig a fárasztó, erőltetett didaktikusságot elkerüli.” (Magyar Hang)