Bihari János, a romantikus zenész és cigánykirály

Donát János Bihaririról készült portréja a Magyar nemzeti Múzeum tulajdona (a róla készült felvétel közkincs)

195 éve hunyt el Bihari János (1769–1828) zeneszerző, hegedűművész, a verbunkos jeles képviselője, egykori cigánykirály. Lavotta Jánossal és Csermák Antallal együtt a magyar zenei romantika legfontosabb zenészei voltak.

Bihari János a csallóközi Nagyabonyban született. Édesapja is hegedűs volt. Gyermek- és serdülőkorát a Győr megyei Bőnyön töltötte. 24 éves korában Dunaszerdahelyen feleségül vette a mindössze 16 éves Banyák Évát, a neves szerdahelyi cimbalmos, Banyák Simon lányát. Hegedűjátékát egyre tökéletesítve hamarosan apósa zenekarának vezetője lett. Dunaszerdahely és Komárom után 1801-ben Pestre ment, ahol megalakította híressé vált bandáját, amely többnyire 5 tagból állott (cimbalmos és vonósok).

1811-ben az országgyűlés alkalmával Pozsonyban működött. Ez időben valószínűleg Bécsben is járt, ahol műveiből több nyomtatásban is megjelent. Káldy Gyula szerint Ludwig van Beethoven Bécsben többször hallgatta játékát. A Bécsi kongresszus idejében is Bécsben játszott. Nyugtalan vándoréletet élt, melynek során bejárta Magyarországot; 1818 körül többször megfordult Veszprémben, ahol Ruzitska Ignácban mecénásra talált. 1820-ban Pesten játszott. Működésének fénykora az 1820-as évek elejére tehető. 1822-ben Liszt Ferenc is hallgatta játékát és nagy elismeréssel emlékezett meg róla. 1823-tól pályája már lassan hanyatlott. 1824-ben baleset érte, eltörte bal karját. Ez véget vetett virtuóz pályájának. Bár még továbbra is hegedült, a prímásságot kénytelen volt másnak átengedni. 1825-ben a királyné koronázásakor Pozsonyban még játszott. Öregkorában magára hagyatva élt.

Fent: Bihari János: Húsztalléros verbunkos – Déki Lakatos Sándor és cigányzenekara előadásában.

Kapcsolódó:

Bihari János emlékezete a Margit-szigeten – József nádor bálján abbamaradt a tánc, amikor a híres cigányprímás hegedült

 

(Visited 31 times, 2 visits today)