Shakespeare: Szentivánéji álom (Bárka Színház, 2006)

1996 nyarán alapította meg a Józsefvárosi Önkormányzat és a Csányi János vezette csapat a Bárka Színházat. A Bárka a múlt század elején működő Ludovika vívótermének műemlék épületében rendezkedett be. 1999 szeptemberében Göncz Árpád és Törőcsik Mari nyitotta meg a Bárka felújított, átalakított épületét, melyben négy játszóhely volt.

A színház működésének kulcsmotívuma volt a több pilléren álló kultúrprogram, a színház társadalmi szerepvállalásának előtérbe helyezése, mely a Bárka esetében korát megelőzően fogalmazódott meg. A színház Hajónapló Műhely néven kritikaíró műhelyt indított (vezetői Nánay István és Bérczes László voltak), színpadi adaptációkkal és drámaírással foglalkozó írói műhely működött falai között, vasárnaponként gyerekprogramokat szerveztek, továbbá egy színészképző stúdió egészítette ki működésüket. Az 1998/99-es évadban zajló átépítés után a kávézó koncerteknek, kiállításoknak, filmklubnak adott helyet. A Bárka úttörő szerepet vállalt az ifjúsági színházi előadások „felnőttszínházi” repertoárba illesztésével (is).
A Bárka Színház történetének három jól elkülöníthető szakasza a Csányi János (1996–2006), Alföldi Róbert (2006–2008) és Seress Zoltán (2008– 2015) igazgatói működésével fémjelzett korszakok; mindannyian egy-egy karakteres színházkoncepció mentén alakították a repertoárt és a programot. A Bárka Színház történetén keresztül sűrített formában nyomon követhető a rendszerváltás utáni évtizedek színházi, kultúrpolitikai és társadalmi változásainak, átalakulásainak lenyomata.

A társulat részben a Csányi által rendezett, legendás Szentivánéji álom alkotóira (Udvaros Dorottya, Mucsi Zoltán, Scherer Péter, Kaszás Gergő, Tóth József, Murányi Tünde, Széles László, Vasvári Emese, Lovass Ágnes…), részben a hozzájuk csatlakozó alkotókra épült (Tasnádi István, Kárpáti Péter, Bérczes László, Cseh Tamás, Vidovszky György, Szikszai Rémusz, Gazsó György, Spolarics Andrea, Tölli Judit, Matuz János, és sorolhatjuk…).

Izgalmas műhely volt, Csányit Alföldi váltotta, Alföldit Seress, a színház 2015 nyarán megszűnt.

Rendező: Csányi János

Szereplők:
Theseus, Athén ura – Kulka János
Oberon, a Tündérkirály – Kulka János
Titánia, a Tündérkirálynő – Udvaros Dorottya
Hyppolita, Amazonkirálynő, Theseus jegyese – Udvaros Dorottya
Philostrat, Theseus szeretartásmestere – Kaszás Gergő
Manó, vagy Robin pajtás, egykor Puck – Kaszás Gergő
Egeus, Hermia apja – Kaszás Gergő
Lysander, Hermia szerelme – Fekete Ernő
Hermia, szerelmes Lysanderbe – Murányi Tünde
Demetrius, Hermia kérője – Magyar Attila
Heléna, szerelmes Demetriusba – Vasvári Emese
Som C. Antal, ácsmester, a Prológ – Mucsi Zoltán
Pókháló tündér – Mucsi Zoltán
Kurtha Miklós, takács – Szabó Győző
Szamár – Szabó Győző
Flótás Ferenc, fújtató-javító, a Thisbe – Gazdag Tibor
Babvirág tündér – Gazdag Tibor
Ormándi Béla, kolompár – Scherer Péter
a Fal és a Holdsugár – Scherer Péter
Mustármag tündér – Scherer Péter
Tunyogh, asztalos – Tóth József
az Oroszlán – Tóth József
Moly tündér – Tóth József

Jelmeztervező: Papp János
Díszlettervező: Csányi János
Zene: Faragó Béla
Koreográfia: Goda Gábor, Mándi Ildikó

(Visited 34 times, 4 visits today)

További hasonló témájú videók

%d bloggers like this: