„Egy múzsa emlékei – Ferenczy Béni”

130 éve született Ferenczy Béni szobrász, érmész, rajzművész, akvarellista, illusztrátor, művészeti író, a huszadik századi magyar művészet kiemelkedő egyénisége. Tanulmányait a nagybányai festőiskolában kezdte, mestere Réti István volt. 1908–1909-ben Firenzében Joseph Beer tanítványa volt. Majd 1910–1911-ben a müncheni Akadémián Balthasar Schmitt, Émile-Antoine Bourdelle, Alexander Archipenko növendéke lett. 1912–1913-ban Párizsban folytatta tanulmányait. 1919 után közel húsz évig kénytelen volt külföldön élni.

A Tanácsköztársaság idején aktívan részt vett a kulturális életben, bár a közkedvelt vélemények ellenére a Múzeumi és Művészeti Direktóriumnak nem lett tagja, emiatt emigrálnia kellett. Előbb Nagybányán, majd Pozsonyban, és Rózsahegyen élt, 1921-ben érkezett Bécsbe, ahol megnősült. 1922–1924-ben Berlinben és Potsdamban éltek. 1932-től 1935-ig Moszkvában tartózkodott. Majd újra Bécsbe költözött 1936-ban. Az Anschluss után 1938-ban hazatért Budapestre, de magyar állampolgárságát csak 1944-ben kapta vissza. A nyilaskeresztes hatalomátvétel után feleségével zsidókat bújtattak Budapesten, amiért 1990-ben a Jad Vasem posztumusz a Világ Igaza címmel tüntette ki őket. 

1945–1950 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára volt. 1945-ben tagja lett a Kodály Zoltán vezette Művészeti Tanácsnak. 1947–1948-ban svájci és olaszországi utazásokat tett. Az 1950-es években könyvillusztrálásból élt. 1956-ban agyvérzést kapott és fél oldalára megbénult. Életének utolsó évtizedében bal kézzel mintázott.

Az „Egy múzsa emlékei – Ferenczy Béni” című film az európai művészettörténet egyik kimagasló személyiségéről és családjáról szól.

Ferenczy Béni neve már életében fogalommá nőtt. Tehetsége és embersége azóta is etalonnak számít. Átélte mindazt a szörnyűséget, amit egy közép-kelet-európai értelmiség a XX. században átélhetett.

Szinte ki se mozdult a Kárpát-medencéből, mégis öt állampolgársága volt. Sosem politizált, csak saját erkölcsi normái szerint élt. A jobb oldalnak baloldali volt, néhány évvel később már a moszkovita pártvezetés szemében jobboldalinak számított. Letiltották a főiskolai katedráról, ahol csak lehetett szakmailag szabotálták. Feleségével, Erzsikével, aki múzsája, modellje és védőangyala volt, mégis olyan szellemi központot jelentettek a magyar kultúrában, ahol szinte mindenki jelen volt, aki a század szellemiségét szimbolizálta. Szent-Györgyi Albertől Bartók Béláig, Kodály Zoltántól Nagy Lászlóig, Bibó Istvántól Nagy Imrén át Illyés Gyuláig.

A film a XX. századról, az értelmiség szerepéről, szerelemről, összetartozásról szól. A film főszereplője a múzsa, Ferenczy Erzsike.

(Visited 28 times, 7 visits today)
%d blogger ezt szereti: