Isaac Asimov évszázada

A jó sci-fi-írók vizionáriusok. Olyan hasznos és jó, vagy veszélyes és elkerülendő dolgokat látnak (bele a jövőbe), amelyek mind az ember természetéből fakadnak, megvalósíthatók. A megvalósulás néha torz társadalmakat eredményez, máskor csodás felfedezéseket.

A technológiai újításokon kívül úgy tűnik, az emberiség minden lehetséges rosszat megvalósított már, minden tévúton tévelygett. A jövőírók könyvei ezért sokszor figyelmeztetések: hogyan kerülhetnénk el az újabb buktatókat.

Egyikük a 100 éve ezen a napon született Isaac Asimov orosz származású amerikai író és biokémikus.

Tudományos-fantasztikus és tudománynépszerűsítő művei tették ismertté rendkívül sikeres és kivételesen termékeny írói pályafutása során. Több mint 500 kötetet és nagyjából 90 000 levelet, levelezőlapot írt vagy szerkesztett, művei jelentek meg a Dewey-féle tizedes osztályozás minden főosztályában, kivéve a filozófiát. Asimovot a tudományos-fantasztikus irodalom mesterének ismerik el széles körben.

Egyike volt a múlt századi sci-fi három nagy öregjének:
A két másik sci-fi klasszikus, akivel együtt Asimov népszerűvé tette a tudományos-fantasztikus irodalmat,
Robert A. Heinlein (1907–1988) és Arthur C. Clarke (1917–2008).

Asimov legismertebb műve az Alapítvány-trilógia, de hasonlóan jelentős a Galaktikus Birodalomsorozat és a robottörténetek, amelyeket későbbi írásaiban összekapcsolt az Alapítvány-trilógiával. Asimov a sci-fin kívül krimit és fantasyt is írt. Az Űrvadász-sorozatot Paul French álnév alatt jelentette meg.

Népszerűek olvasmányos stílusban megírt tudományos ismeretterjesztő munkái, illetve tudományos újságírói tevékenységének eredményéből, a több mint 1600 esszéből válogatott esszékötetei. Ilyen ismeretterjesztő művei például a Guide to Science („Útikalauz a tudományhoz”), a három részes Understanding Physics („Értsük meg a fizikát”), az Asimov’s Chronology of Science and Discovery („Asimov kronológiája a tudományról és felfedezésekről”), vagy magyar nyelven A biológia rövid története és a Robbanó napok. Esszékötetei például az Asimov on Science („Asimov a tudományról”), az Asimov on Astronomy („Asimov a csillagászatról”) vagy a magyarul is megjelent A Hold tragédiája.

Régi tagja és alelnöke is volt a Mensának, habár nem mindig szívesen; „intellektuálisan harcias”-ként jellemezte tagtársait. Jobban élvezte, hogy az Amerikai Humanista Szervezet elnöke lehetett. Róla nevezték el az Asimov kisbolygót, az Asimov’s Science Fiction magazint és két különböző Isaac Asimov-díjat is.

Egyik művének megfilmesített változatával emlékezünk rá ma.

https://youtu.be/v9dwjCElEuI

Címvideó: Asimov arról nyilatkozik, hogy a Földet előbb-utóbb meg kell mentenünk az embertől…

További hasonló témájú videók