Bollywoodban készül az új Mahábhárata

Az ősi szanszkrit eposz, a Mahábhárata megfilmesítését tervezik Indiában. A film az eddigi legnagyobb költségvetésű indiai produkció lesz.

A mintegy háromezer éves szanszkrit alkotásból Randamuzham címmel készül kétrészes film az Egyesült Arab Emírségben élő milliárdos, B.R. Shetty finanszírozásában. A produkciót 10 milliárd rúpiás (45 milliárd forintos) költségvetésből forgatják. Az eddigi legdrágább indiai film, a 2015 nyarán bemutatott Baahubali ennek a negyedébe került.

A film forgatókönyvét az elismert író-forgatókönyvíró, M.T. Vaszudevan Nair jegyzi. A szerző a Mahábharáta eposz nyomán készült regényt adaptálja, amely Bhima herceg szemszögéből meséli el a történetet.

 

 

Bhima szerepét a híres bollywoodi szár, Mohanlal alakítja. A filmet angol, hindi, malajálam, kannada, tamil és telugu nyelven forgatják.

„A Mahábharáta az eposzok eposza. Úgy gondolom, hogy ez a film nemcsak színvonalát tekintve lesz globális mérce, de rangot ad Indiának és az ország bátor mitológiai történetmesélésének. Biztos vagyok benne, hogy több mint száz nyelven forgalmazzák majd, és világszerte hárommilliárd emberhez jut el” – fogalmazott Shetty.

A produkciót V. A. Srikumar Menon rendezi, aki Oscar-díjas színészeket akar megnyerni a szereposztáshoz.

Az első rész 2020 elején kerülhet a mozikba, röviddel később pedig a másodikat is bemutatják.

 

________________________

Peter Brook, a modern idők egyik legjelentősebb színpadi rendezője nyolc teljes évet dolgozott azon, hogy a hindu mitológia, vallás, történelem és filozófia hagyományait egymagában felmutató óriás-eposzt, a Mahábháratát színpadra állítsa. A Mahábhárata spirituális ereje felér a Bibliáéval, élményszerűsége az Iliásszal, varázslatos meseszövése az Ezeregyéjszaka hangulatával. Háborúskodás, hatalom, erkölcs, hűség és szerelem – örök emberi témák. Egy királyi család két ága közt folyik a harc, ám a mesének több mellékszála is van, amelyek hol tragikusak, hol komikusak.

A mű kevéssé ismert a nyugati világban, de Brook és a színészek tehetségének köszönhetően még a járatlan nézőt is elbűvöli, szinte magába szippantja ez a varázslatos mesevilág. Ahogy Brook is mondja: „Minden kérdést érint ez a mű, amely minket is foglalkoztat manapság. A tény, hogy háromezer évvel ezelőtt született ez az eposz, nem jelenti azt, hogy távoli lenne. Sőt különös meseszerűsége, szenvedélye, ereje, humora csak hozzásegít a tisztább, egyszerűbb fogalmazáshoz.”

Habár a forrás indiai, Brook nem akart mindenáron autentikus lenni, hiszen a háromezer éves Indiát nem lehet visszahozni, a hindu vallás ősi jelképeit nem lehet megidézni. De India mégis jelen van a mű minden pillanatában. Jean Claude Carriere segítségével egy nyolc és fél órás színpadi előadást hoztak létre a műből, amivel aztán bejárták a világot. A nemzetközi társulat (műhely?) tagjai játszottak szabad ég alatt, barlangban, kőfejtőben, ahol a természetes díszlet része volt a napkelte és a napnyugta is. Három év után az alkotók úgy határoztak, abbahagyják a fellépéseket. Ám hogy mégis a lehető legtöbb nézőhöz eljusson, filmverziót készítettek az előadásból. A négyévi munka eredményeképpen el is készült az öt és félórás tévéváltozat, és a közel háromórás mozifilm. A mostani televíziós változat műfaját tekintve is páratlan, megőrizte a színpadi atmoszférát, ugyanakkor a színészarcok közeli felvételeivel a legerősebb filmes hatást éri el. (1985)

Brook új színpadi adaptációt is készített a műből, ezt Batterfield címmel láthatta a közönség.

 

(Visited 30 times, 1 visits today)

További hasonló témájú videók

%d blogger ezt szereti: