225 éve született Ferenczy István

Ferenczy István művei Rimaszombatban 2012Ferenczy István (Rimaszombat, 1792. február 24. – Rimaszombat, 1856. július 4.) szobrász, a XIX. századi magyar szobrászat kiemelkedő alkotója, Nográd megye táblabírája, az MTA levelező tagja.

Apja műhelyében volt lakatosinas, majd 1815-től Bécsben tanult, előbb rézmetszőként, majd 1817-ben Fischer és Josef Klieber szobrász osztályaiban. Solon című rézmetszetével díjat nyert. 1818-ban gyalog ment Rómába, ahol hat évet töltött Thorvaldsen műhelyében, és kiválóan megtanulta a márványfaragást. Hazatértekor útiládájában volt a Rómában vásárolt kis lovasszobor, amelyről 100 év múlva – amikor utódai a múzeumnak ajándékozták – kiderült, hogy Leonardo da Vinci egyetlen hiteles szobra. Amikor 1819-ben József főherceg nádor Rómát meglátogatta, felfigyelt a magyar művészre és 400 forint évi díjat rendelt számára.

Homoly Erzsó felvétele a 2012-ben Rimaszombatban rendezett kiállításmegnyitó készült
____
Az 1818-ban készült Csokonai Vitéz Mihály mellszobrát és az 1822-ben készült Pásztorlányka című szobrát Pestre küldte, ahol azokat nagy ünnepléssel fogadták. 1824-ben hazatért. Kazinczy Ferenc lelkes támogatója lett. Hazai márvány után kutatott, amelyet Ruskicán talált meg, szobrászatnak megfelelő minőségben. Saját költségén szobrászműhelyt alapított, és tanítványokat oktatott. 1832. szeptember 1-jén a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába választotta.

1840-ben Hunyadi Mátyás emlékműve számára sok tervet készített, de a pénzhiány és a társadalom közömbössége miatt nem készült el. 1846-ban befejezte Kölcsey Ferenc emlékszobrát, ez után haláláig Rimaszombatban visszavonultan és szegénységben élt. Érmeken, vázlatokon dolgozott, csalódottan és reményeit elveszítve egy örökmozgó tervét variálta. Az akadémiában Fáy András mondott fölötte emlékbeszédet 1860. március 31-én.

Végrendelete értelmében Euridiké szobrával együtt temették el. A szobrot később exhumálták és a templomban helyezték el.

Jelentős művei:

_________________________

A reformok korától a századfordulóig
A Magyar Nemzeti Galéria újrarendezett XIX. századi állandó kiállítása

A XIX. század a nemzeti művészet megszületésének, az alapvető művészeti intézmények – múzeum, akadémia, kiállítások, művészeti díjak, műkritika, szaksajtó – kialakulásának a nagy korszaka. Nem véletlen, hogy e korszak művészete sokkal jobban ismert a hazai köztudatban, mint bármely más időszaké. Ferenczy István, Szinyei Merse Pál, Izsó Miklós, Barabás Miklós és mások a magyar nemzeti művészet szinte ikonszerűen ismertté vált alakjai, az olyan alkotások, mint a Pásztorlányka, a Majális, a Búsuló juhász, vagy a Vásárra induló román család pedig a közös magyar képi emlékezet kitörölhetetlen és mindenki által ismert példái. Ennek is köszönhető, hogy a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag kiemelt helyet foglal el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. A harminc év után újrarendezett állandó XIX. századi kiállítás november 9-től látható. A közel 150 festményt, 40 szobrot, 40 érmet és 33 iparművészeti tárgyat felvonultató új tárlaton új szempontok szerint, új válogatásban találkozunk a jól ismert remekművekkel, és mellettük, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.
A kiállítás kurátorai: Hessky Orsolya és Krasznai Réka


  Ha értesülni szeretne róla, hogy milyen új videók kerülnek fel az oldalra
csatlakozzon a Televízió Facebook-oldalához!


A cikkek, illetve videók tartalma nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.
Célunk, hogy lehetőséget adjunk különböző vélemények megjelenésére.


Tags:


A bejegyzés trackback címe: https://www.televizio.sk/2017/02/225-eve-szuletett-ferenczy-istvan/trackback/

Most itt van: Home // ESEMÉNY, Évforduló, Képzőművészet, KULTÚRA, VIDEÓK // 225 éve született Ferenczy István





© Magyar Interaktív Televízió





© 2010 Magyar Interaktív Televízió. All rights reserved.
Edited by Microgramma