Éjszaka hullócsillag-zápor várható

MeteorrajA szakemberek szerint óránként 200 hullócsillag is születhet Föld és a 209P/LINEAR üstökös pályájának kereszteződéséből május 23-ról 24-re virradóan. A csillaghullás kapcsán sok a bizonytalanság: ez lesz az első alkalom, hogy bolygónk áthalad a kométa törmelékfelhőjén.

Az előrejelzések szerint éjfél körül, Kanada területén van a legnagyobb esély a jelenség megfigyelésére, de térségünkben is érdemes lesz lesni az eget akár egész éjjel, illetve néhány nappal korábban és később is. 

A várt meteorraj teljesen új, a Föld és a 209P/LINEAR-ból kiszakadt törmelék eddig nem keresztezte egymást, a találkozás óránként 200 hullócsillagot is hozhat – írta május 21-én a spaceweather.com. A cikk szerint nem bolygónk lesz az egyetlen, ami áthalad a törmelékfelhőn: a Hold is keresztezi a pályáját, égi kísérőnk felszínét meg is sorozhatják az üstökös darabjai, az esetleges becsapódások akár otthoni teleszkópokkal is elcsíphetőek lehetnek.

Az új meteorraj kapcsán sok a bizonytalansági faktor, mivel még a bolygónk és a kométa pályája nem keresztezte egymást, nem tudni, hogy mennyi törmelék halmozódott fel az üstökösből. A csillagászok szerint látványos tűzijátékban is részünk lehet, de arra is megvan az esély, hogy teljesen érdektelen lesz az esemény. 

MÁJUSI ÉGBOLT: A bolygók közül a Merkúr egész hónapban jól látható, napnyugta után a nyugati égbolton tűnik fel, legnagyobb kitérése a Naptól május 25-én lesz, ekkor két órával központi csillagunk után nyugszik, legjobb idei láthatóságát produkálva. A Vénusz hajnalonta a keleti ég alján látszik, fényessége egész hónapban -4 magnitúdó körül marad. A Mars a Szűz csillagképben tűnik fel, és az éjszaka legnagyobb részében megfigyelhető a hónap során.

A Jupiter a nyugati égbolton, az Ikrekben látszik az éjszaka első felében, fényessége -1,9 magnitúdó, éjfél körül nyugszik. A Szaturnusz egész éjszaka megfigyelhető a Mérleg csillagképben, 10-én kerül szembenállásba a Nappal. Az Uránusz hajnalban kel, és a délkeleti látóhatár közelében, a Halakban látszik. A Neptunusz éjfél utántól kereshető a Vízöntő csillagképben.

Így néz ki az Uránusz a Szaturnusz közeléből (a felvételt a Cassini készítette április 11-én)
Így néz ki az Uránusz a Szaturnusz közeléből (a felvételt a Cassini készítette április 11-én)
Május 31-én látványos együttállásra kerül sor az esti égen. 21:10 környékén a Hold sarlója felett 7 fokkal lesz látható a Jupiter, a Holdtól 10 fokra északra pedig a Merkúr. Ez utóbbit lesz a három égi objektum közül a legnehezebb megpillantani, hiszen 1,3 magnitúdós fényessége igen halványnak tűnhet két társa ragyogása mellett. A Naphoz legközelebbi bolygó ekkor erősen fogyóban lesz már, így sarló alakjáról könnyen azonosítható.

Szenzációs meteorzáporban lehet részünk május 23−24. környékén, mivel ekkor keresztezi bolygónk a 209P/LINEAR üstökös pályáját. Az üstököst 2004-ben fedezték fel, és bár jelenleg már nem sok anyagot bocsát ki magából, régen valószínűleg jóval aktívabb lehetett. Az égitest 5 földi év alatt ér körbe a pályáján, amelynek Naphoz legközelebb eső pontja egy árnyalatnyival beljebb helyezkedik el, mint a Föld pályája.

A 209P/LINEAR a napokban ismét napközelségbe került, és jelenleg a Földhöz is meglehetősen közel jár. Nem mostani látogatása okozza azonban az izgatottságot, hanem az a tény, hogy a hónap folyamán a Föld keresztezi az üstökös összes 1803−1924 közötti nyomvonalát, és az ezekben feltehetőleg hátrahagyott porszemeket is. Egyes jóslatok szerint ez akár óránként 1000 meteor megjelenéséhez is vezethet, de a visszafogottabb szakértők is több száz hullócsillagot várnak a maximum környékén, amennyiben helyesnek bizonyulnak az üstökös egykori anyagkibocsátásával kapcsolatos modellek.


A maximum időpontja hazánkban 24-én reggelre, tehát már a nappali órákra esik, mindenképp érdemes lesz azonban előtte és utána éjszaka is egy pillantást vetni az égre, hiszen hasonló meteorrajok esetében gyakran megesik, hogy a leglátványosabb tűzgömbök nem a maximum idején, hanem attól eltérő időpontokban jelentkeznek. A meteorok radiánsa a Zsiráf (Camelopardalis) csillagképbe esik majd, így észak felől, a Sarkcsillag irányából várhatóak a hullócsillagok.

Jó hírünk van azoknak, akik a csillagos égbolt mellett arra is kíváncsiak, hogyan néz ki bolygónk az űrből. A Nemzetközi Űrállomás új külső kamerái ugyanis ettől a hónaptól kezdve élőben közvetítik, hogyan is fest a Föld az ISS fedélzetéről. A kamerákat a Dragon űrhajó áprilisban szállította az űrállomásra, ahol az asztronauták rövidesen üzembe is helyezték azokat. Az eszközök egy olyan projekt részeként kerültek felszerelésre, amelynek célja annak felderítése, hogyan bírják a kamerák hosszabb távon az űrbéli körülményeket. 



(Visited 69 times, 36 visits today)

További hasonló témájú videók

%d blogger ezt szereti: