Hagyományos magyar labdajáték: a méta

Baranta gyermektábor métaA Felföldi Baranta Szövetség táboraiban gyakran régi játékokat játszanak. Ezúttal egy métára hívták ki a gyerekek a szülőket.  A méta egy hagyományos magyar labdajáték, amelyet két – többnyire gyerekekből, diákokból álló – tíz-tizenöt fős, ütőkkel felszerelkezett csapat játszik.

Játékszabályok

Az általános szabályok szerint a 20-30 méter hosszú, két rövidebb végén vonallal (métavonal) határolt pálya közepén található a különféleképpen megjelölhető – krétával felrajzolt, kövekből vagy fákból kirakott – cél (vár, tilos hely, méta). Az egyik csapatot az ütők, a másikat pedig a kapók vagy fogók alkotják. A játék során a 60-70 centiméteres ütővel, tulajdonképpen bottal vagy husánggal (métabot, métaütő, kámpa, kampaverő, mángorló) felszerelkezett csapatok tagjai a vonal mögött felsorakoznak.
A kapók egyike az ütőknek sorra adogatja (vagy az ütőjátékosok dobják fel maguknak), a rongy-, bőr- vagy nemezlabdát, akik azt a lehető legerősebben és a legtávolabbra igyekeznek elütni a métabottal. Az elütést követő pillanatban az ütő elrohan a tilos helyre, ahol nem lehet a labdával megdobni, és ezt követően – ha a helyzetet úgy méri fel – ugyancsak szaladva igyekszik visszaérni a vonal mögé, ahol csapatának többi tagja várakozik. Mindeközben ha valamelyik fogó elkapja az általa elütött labdát, és még visszaérkezése előtt eltalálja vele a soros ütőt, a két csapat helyet cserél: az ütőkből lesznek a kapók, és fordítva, a kapókból az ütők vagy az éppen futó játékosból fogoly lesz. Ha a fogók egyike még röptében elkapja a labdát, ugyancsak szerepet cserél a két csapat.
A méta különféle változatai a vármétaj (várasdi), a körméta és a futóméta (népi nevei longa méta, hosszú méta, kifutós, szaladós méta).
A Kincskereső kisködmönben és a A Pál utcai fiúkban is említik. (wikipédia)

(Visited 380 times, 15 visits today)

További hasonló témájú videók

%d bloggers like this: