Arnold Schönberg dodekafóniája

 

Richard Gerstl portréja a zeneszerzőről

Arnold Schönberg osztrák zeneszerző, az úgynevezett második bécsi iskola megalapítója 75 éve hunyt el. A dodekafónia (tizenkétfokúság) és a szerializmus technikájának megalkotója. Tanárként is a század legnagyobb hatású egyéniségei közé tartozott.

Mahler és Richard Strauss nyomdokain haladt tovább. Hamar úgy vélte, hogy a késő romantika stílusa minden benne rejlő lehetőséget kimerített, és a jelenlegi zenei nyelv nem alkalmas már a művész időszerű mondanivalójának kifejezésére. Megpróbált kiszabadulni a tonalitás kötelékeiből, a konszonancia és disszonancia addigi határainak eltörlésével.

Ez a feloldás természetes anarchiához vezetett, ami azonban nem volt kielégítő Schönberg számára. Új törvényekre, az eddiginél még szigorúbb logikai rendszer kialakítására volt szüksége. Ennek az igénynek megfelelően dolgozta ki 1923-ban a tizenkétfokúság rendszerét. A zongorára írt Öt darab (op. 23) és a Szerenád (op. 24) kamarazenekari mű egy-egy tételében már jelentkeznek az újítások, a Zongoraszvit (op. 25) pedig már teljes egészében dodekafon kompozíció. Az Öt zenekari darabot akár még impresszionista alkotásnak is érezhetnénk, hiszen a tonalitással való szakítás átmenete a hangszínekben, hangszíndallamokban jelenik meg.

https://youtu.be/HtZx9pUFDxw