Richard Strauss: Salome

Richard Strauss - forrás: Richard-Strauss-Institut, Garmisch-Partenkirchen
Richard Strauss – forrás: Richard-Strauss-Institut, Garmisch-Partenkirchen

160 éve született Richard Strauss, a XIX. századvég és a XX. század első felének késő romantikus német zeneszerzője. Főleg szimfonikus programzenéiről (Don Juan, Halál és megdicsőülés, Till Eulenspiegel vidám csínyjei, Imigyen szóla Zarathustra, Hősi élet, Symphonia Domestica, és az Alpesi szimfónia); operáiról (A rózsalovag, Elektra, Az árnyék nélküli asszony és Salome) és dalairól ismert.

Strauss kora jelentős karmesterei közé tartozott, a Bajor Állami Operaház és a Berlini Állami Operaház főzeneigazgatója, a Bécsi Operaház igazgatója volt.

Fent:

Richard Strauss: Salome (magyar felirattal)

A címszerepben Teresa Stratas; rendező: Götz Friedrich; közreműködnek a Bécsi Filharmonikusok, vezényel Karl Böhm. (1974)

AZ OPERA SZEREPLŐI:
Heródes: Galilea és Perea helytartója (az operában: tetrárka, vagyis olyan uralkodó, aki egy római provincia negyed területén uralkodik)
Heródiás: Heródes felesége
Salome: Heródiás előző házasságából született lánya
Jochanaan (Keresztelő Szent János): próféta
Narraboth: az őrség parancsnoka
Heródiás szolgálólánya

AZ OPERA CSELEKMÉNYE:
Tágas terasz Heródes palotájában, a lakomáknak helyet adó csarnok felett. Katonák hevernek a teraszon, jobbra hatalmas lépcső, balra, hátul egy régi ciszterna, zöld bronzfallal körbevonva. A Hold fényesen ragyog.

Narraboth a teraszról bámulja a csarnokban a gyönyörű Salome hercegnőt, az önfeladásig szerelmes belé. Heródiás szolgája aggodalmát fejezi ki emiatt, baljós előérzettel. Jochanaan próféta hangja hallatszódik a palota börtönnek használt ciszternájából. Heródes fél a szent embertől, és megparancsolta, hogy senki ne érintkezzék vele, beleértve Jeruzsálem főpapját is.

A lakomától és a vendégseregtől megfáradva Salome kimenekül a teraszra. Amikor meghallja Jochanaant, amint anyjára, Heródiásra szórja átkait, Salome kíváncsisága felébred a társadalomból száműzött, titokzatos próféta iránt. Az őrök nem engednek perlekedő parancsainak, hogy felhozzák neki Jochanaant, ezért Salome őket megkerülve Narrabothot környékezi meg, hogy elérje célját. Végül, miután Salome megígéri, hogy rá fog mosolyogni, Heródes tiltása ellenére Narraboth parancsot ad a próféta felhozatalára.

Jochanaan feljön a ciszternából, Heródesről és Heródiásról zeng szitkozódó próféciákat, amelyeket senki sem ért, kivéve Salome, mikor a próféta az anyjára utal. Mikor meglátja Jochanaant, Salomét elönti a vágy, dicséri a próféta fehér bőrét, és kéri, hadd érintse meg, de a szent ember visszautasítja. Ezután fekete haját dicséri Salome, megint azt kérve, hadd érintse meg, de újra visszautasításban részesül. Végül csókot kér Jochanaan ajkáról – Narraboth már nem bírja elviselni Salome rajongását a próféta iránt, és öngyilkos lesz. Jochanaan visszaereszkedik a ciszternába, és a Megváltóról prófétál.

Heródes érkezik, felesége és udvartartása kíséretében. Elcsúszik Narraboth vérén, és hallucinálni kezd. Szárnycsapásokat hall. Heródiás tiltakozása ellenére Heródes vágyakozva bámulja Salomét, aki visszautasítja közeledését. Jochanaan átkokat szór a ciszternából Heródiásra, emlékeztetve Heródessel kötött vérfertőző, bűnös házasságára. Heródiás utasítja férjét, hogy hallgattassa el a prófétát. Heródes ezt megtagadja, erre a feleség kigúnyolja a prófétától való félelmében gyengének mutatkozó férjét.
47:46 Öt zsidó érkezik, és Isten természetéről vitatkozik.
51:15 Két nazarénus Krisztus csodáiról beszél, megemlítve Jairus lányának feltámasztását, amely esetet Heródes elrettentőnek találja („Borzasztó lenne, ha a holtak visszajönnének!”).

Heródes arra kéri Salomét, egyen vele és igyon vele, de a hercegnő megvetően visszautasítja mindkétszer, mondván, nem éhes és nem szomjas. Heródes ekkor arra kéri Salomét, hogy táncoljon neki – Heródiás ezt ellenzi. A tetrárka megígéri, hogy bármit megad neki, ha teljesíti ezt a kívánságát, még a fele királyságát is neki adja.

Miután a tetrárka esküvel is megerősíti ígéretét, a hercegnő előkészül a Hétfátyol-táncra. A Bartók és Stravinszkij vad zenéit előlegező, keleties hangzásokban gazdag, a gyengéd erotikától a forró eksztázisig fokozódó sztriptíztánc végén Salome meztelenül hever a tetrárka lábainál. Kérése így hangzik: „Add nekem Jochanaan fejét egy ezüst tálcán!” Anyja kezét dörzsölve kárörvend, milyen nehéz helyzetbe került férje. Heródes próbálja eltéríteni Salomét kérésétől, temérdek kincset, pávákat, a templom szent függönyét is felajánlva, de a hercegnő hajthatatlan. Salome elkeseredett monológja után egy hóhér jön fel a ciszternából, kezében egy ezüst tálca, rajta a szent ember feje.

Salome szerelmet vall a levágott fejnek, megsimogatja, és szenvedélyesen megcsókolja a próféta ajkát. Heródes elszörnyedve parancsolja meg katonáinak: „Öljétek meg ezt a nőt!”

További hasonló témájú videók