A textilművészet nagy újítója: Anni Albers

Anni Albers

125 éve született Anni Albers német születésű amerikai textilművész, festő, litográfius és művészetteoretikus, a Bauhaus mozgalom egyik alapítójának, Josef Albersnek volt a felesége.

Anni Albers Berlinben született, 1922-ben érkezett a weimari iskolába azzal a reménnyel, hogy a Hamburgban megkezdett festői tanulmányait a Bauhaus iskolában folytatni tudja. Majd egy évvel később, idejének legnagyobb részét már a szövő műhelyben töltötte, és Paul Klee ecsetkezelésétől ihletve dolgozott a kemény szélű mintákkal kirakott textiljein.

1930-ban pamutból és celofánból olyan függönyt készített, amely elnyelte a hangot és visszaverte a fényt.

1931-ben felkérték a szövő műhely vezetésére, így a Bauhaus történetében Anni Albers volt az első nő, aki vezetői pozícióba került. Karrierjében mindezt a Museum of Modern Artban rendezett önálló kiállításával tetőzte 1949-ben, ugyanis ő volt az első textilművész, akinek önálló kiállítása nyílt a New York-i múzeumban. Anni Albers munkáival kétségtelenül nagy hatást gyakorolt a geometrikus absztrakt festészet fejlődésére, nem utolsó sorban pedig az absztrakt festőkre, hiszen férje, Josef Albers, saját alkotótevékenységével kapcsolatban mindig kiemelte felesége munkásságából származó inspiráció jelentőségét.

Albersnek sikerült elmosnia a hagyományos határokat a kézművesség és a művészet között. Ötvözte tehetségét festőként, tervezőként, művészként és tanárként, hogy egy rendkívül sikeres karriert hozzon létre, amely több mint 60 évig tartott. 

1933-ban az Albers házaspár Észak-Karolinába költözött a náci rezsim elől. A Black Mountain College-ban tanítottak. Albers 1949-ig tanított ott, amikor is ő lett az első textilművész, akinek egyéni kiállítása volt a New York-i Modern Művészeti Múzeumban (MoMA). 1963-ban, „a szövőszéknél eltöltött végtelen évek után”, Albers elkezdte a litográfiát és a szitanyomást, tovább kutatva a dinamikus minták és a merész színkombinációk közötti kölcsönhatást.