Lator László 95 éves

Készítette: Stekovics Gáspár – forrás https://commons.wikimedia.org

Ma 95 esztendős Lator László, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, esszéista, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

1927. november 19-én Tiszasásváron született (akkor Csehszlovákia, ma Ukrajna). 1947 és 1951 között magyar–német szakon végez a Pázmány Péter Tudományegyetemen Budapesten, sokáig Eötvös-kollégistaként. Felesége Pór Judit költő és műfordító volt. 1950 és 1955 között a körmendi gimnázium tanára.

1955-től az Európa Kiadó lektora, később főszerkesztője.

Versekkel a Magyarok és a Válasz című folyóiratokban jelentkezik először. A Kárpátaljai Kör elnöke, 1992-től alapító tagja a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának, 1998 és 2008 között a testület ügyvezető elnöke. Szerkesztőként vagy szereplőként rendszeresen megjelenik a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban. Hosszú időn át szerkeszti az Unikornis Kiadó sorozatát, A Magyar Költészet Kincsestárát.

Bár már a negyvenes évek második felében elkészül és megjelenésre vár egy kötete, első verseskönyve, a Sárangyal csak 1969-ben jelenik meg. Addig főleg műfordítóként van jelen a magyar irodalmi életben. Köteteket fordít Blok, Lermontov, Celan verseiből, válogatott műfordításait Kalandok, szenvedélyek (1968) címen adják ki. Számos antológiát szerkeszt, köztük a Gyönyörök sötét kútjait (1993) a világ- és a magyar irodalom erotikus verseiből. Összes versei 1997-ben jelennek meg.

Jelentős pedagógus és esszéista. Műfordítóként egyetemi hallgatók nemzedékeit neveli és oktatja. Kitűnő előadó; esszéi nemritkán párbeszéd formájúak, először a rádióban vagy másutt elhangzott dialógusok megszerkesztett, továbbfejlesztett változatai.

Lator költészetét első pillantásra megkülönbözteti a kortárs magyar lírában szűkszavúsága és a kötött formákhoz való ragaszkodása. Domokos Mátyás azt írja erről a lírai hajlamról és törekvésről: „a Létezés egyetlen ősképletét akarja fölírni a halál fekete táblájára”. Ma már méltán elismert költő, de a hatvanas évek végén még fölfedezésszerűen hangoznak a pályatárs Fodor András szavai: „a feleslegéből alkotó művész vállalt puritanizmusáról, szikár biztonságáról”, hangzás és jelentés, ritmus és dikció, kép és gondolat tökéletes egybeolvadásáról, és arról, hogy verseiben a kifejezés „szinte szeizmográf-érzékenységgel követi a mondandó impulzusát”. (Művei és életrajza itt: Petőfi Irodalmi Múzeum)

Nagyvizit – a LiteraTV felvétele, 2017:

A Litera Lator László költőnek külön dossziét nyitott, melyben többek között megtalálhatják azt a négy felvételt, amely 2009-ben, a 25. Képzett társítások című Aegon-esten készült a Nemzeti Színházban.

Fent: Lator László verset mond.

 

További hasonló témájú videók