Gertler Viktor Érsekújvárhoz is kötődött

Fotó: Réger Endre • OSZK Fényképtár

120 éve született Gertler Viktor Kossuth-díjas magyar filmrendező. Gertler Adolf érsekújvári születésű kereskedő és Berger Friderika gyermeke. Érettségi után banktisztviselőként helyezkedett el. Később énekelni tanult, majd elvégezte Rákosi Szidi színiiskoláját. Tanulmányait 1923-ban fejezte be, majd a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött. A színészi munka mellett rendezni is kezdett. 1927-ben Berlinbe utazott, s itt filmezéssel foglalkozott. A német UFA Filmgyárban először asszisztens, később vágó, majd rendező lett. 1933-ban hazatért.

A II. világháború alatt Brüsszelben élt, a háború után tért haza. 1945–1947 között filmiskolát működtetett. A Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára volt 1948-tól 1954-ig.

Emlékezetes sikere volt első filmje, a Mária nővér (1936) magyar változata Svéd Sándor operaénekessel a főszerepben, valamint a Bónyi Adorján-adaptáció, az Elcserélt ember. A II. világháború után a vezető rendezők egyike lett, több filmtörténeti jelentőségű produkciót rendezett. Máig népszerű filmjei közül néhány: Díszmagyar (1949), Úri muri (1949), Állami áruház (1953), Én és a nagyapám (1954), Gázolás (1955), Dollárpapa (1956), Éjfélkor (1957), Vörös tinta (1958), A Noszty fiú esete Tóth Marival (1960), Az aranyember (1962), És akkor a pasas… (1966).

Három évvel a halála előtt, 1966-ban Zsugán István készített vele életműinterjút a Filmkultúrában. Az interjúban elmeséli például, hogy hogyan szedték össze a pénzt egy-egy filmre a háború előtt, hogyan szökött meg a munkaszolgálatból és hogy kik a kedvenc rendezői.

Gertler Viktor búcsúztatását archív filmtekercsek őrzik. A további részleteken jelenetek néhány filmjéből.

(Visited 14 times, 3 visits today)
%d bloggers like this: