Romhányi József Mézga család Lúdas Matyi Macskák musical irodalom kultúra kult irodalmi café

Romhányi a magyar nyelv kiváló ismerőjeként zseniális zenei érzékkel és humorral fedezte fel a nyelvben rejlő játék lehetőségét. Szellemes és ötletes, olykor bravúros rímei, szócsavarásai miatt kapta a rímhányó jelzőt, bár egyesek szerint nevének játékos elferdítését is ő találta ki és terjesztette el.

Az 1921. március 8-án született Romhányi hivatalosan író, költő, műfordító, humorista és forgatókönyvíró volt, de hosszasan lehetne sorolni, mi minden feladatot és szerepet látott el a művészeti és kulturális életben.

Zseniálisan ismerte fel a nyelvben rejlő játékos lehetőségeket, és bravúrosan csavarta a szavakat.

Romhányi a magyar nyelv virtuóza volt, szellemes rímei, elképesztő szókincse, játékos kedve nemcsak önálló alkotásokban, de csodálatos magyarításokban is megvalósult. Operákat fordított, önálló szövegkönyveket is írt, az ő szavait – és gondolatait – tolmácsolják Bubóék, Mekk Elek vagy a Mézga család, de ő írta a Lúdas Matyi forgatókönyvét is.

Verseit intelligens humor jellemezte, mondanivalója azonban nemcsak mulattatott, hanem burkoltan ugyan, de kemény kritikákat is adott az emberi jellemről.

tétova teve, vagy a költői vénától jól becsípett bolha nemzedékek alapélménye, és iskolai versmondó versenyeken is állandóan hallható valamelyik alkotása. Romhányi József verseit a mai gyerekek és fiatalok is ismerik, szeretik és idézik.

Aki azt hiszi, hogy ezek a mondatok, versek csak úgy, könnyedén pattantak ki belőle, az téved. A két kőkorszaki szaki kalandjai kifejezetten aprólékos, mondhatni, pepecselős munka volt. Ráadásul akkoriban még nem volt sokszorosítási lehetőség, így a munkája azzal kezdődött, hogy reggelente bement a Pannónia Filmstúdióba és addig nézte a filmeket, amíg a szeme bírta.

Közben lekottázta az angol szöveget – verslábakba szedve –, és lejegyezte a mondatok hosszát, ütemét, ritmikáját, ahogy azt is, mi van éppen a képen. Hozzá kell tenni, hogy az eredeti angol szövegnek semmiféle versformája nem volt. Amúgy a Romhányi féle szöveg sem vers, hanem úgynevezett makáma, melyben szabálytalanul csengnek össze a sorok.
A munka újabb szakaszát otthon végezte, ahol spirálfüzetekbe kis kottafejekkel együtt leírta a magyar szöveget. Néha ötször is áthúzta, átírta, mire jónak érezte. Amikor ezzel megvolt, újra bement a stúdióba, megint megnézte a filmet, és ott még kurtított belőle, vagy toldott hozzá. A szinkronpróbán is változtatott, ha kellett.

Nyelvtehetsége már a ciszterci gimnáziumban megmutatkozott, ahová hetvenfős osztályba jár. Kevesen tudják róla, hogy ógörög nyelvből országos tanulmányi versenyt nyert, latinból is dobogós lett. A középiskolában szerezte hatalmas műveltségét is. Ám azt nemigen tudta, mi szeretne lenni. Már a gimnáziumi éve alatt írt tréfás verseket, de komolyan tanult brácsázni is, pontosabban ezt a szakot végezte el a Zeneakadémián.

A Fazekas Mihály műve alapján készült Lúdas Matyi forgatókönyvét szintén Rományinak köszönhetjük

1944-ben orosz hadifogságba került, az Urálhoz vitték – az ott kapott hastífuszba kis híján belehalt –, de humora ott sem hagyta el, sőt ez segített számára túlélni a borzalmakat.

Romhányi József nem sokkal a hadifogság után nősült meg. A család sok zenével, sok baráttal, nagy szeretetben és derűsen élt. A legtöbb gondot feloldották humorral.

Ha legjelentősebb munkáit vesszük sorra, nem felejthetjük el megemlíteni a Macskák című musical magyarra fordított verseit. És megint csak azt mondják: jobb, mint az eredeti. Ám a rímhányó nem érte meg, hogy láthassa, hogyan tombol a közönség Old Csendbellen, Grizabella és Elvis Trén dalai után, mert mindössze hatvankét évesen, sok szenvedés után meghalt.

Szamárfül című verseskötete – melyben a tőle megszokott nyelvi játékokkal fűszerezett zseniális állatverseit gyűjtötte csokorba, és kacagtató-ironikus költeményeiben saját emberi gyengeségeinkre is ráismerhetünk – már halála után jelent meg, óriási sikert aratott, és azóta is keresik, olvassák, szeretik.

Vezető videó: TV21 Ungvár

_______________