A XX. század egyik legérdekesebb zenésze: Louis Prima

110 éve született New Orleansban Louis Prima Grammy-díjas amerikai énekes, színész, dalszerző és trombitás.

A múlt évszázad egyik legérdekesebb, legsokoldalúbb zenésze volt Louis Prima, akinek Buona Sera Signorina és az Oh Marie című dala abszolút világsiker volt.

A swing, a rock and roll, a rhythm and blues, a jazz és a hagyományos pop festette rendkívül, színesre zenei világát.

Elsősorban jazzistáktól kapta az ihletett, példaképe volt többek között Louis Armstrong, Count Basie, King Oliver, Duke Ellington, Fletcher Henderson.

A zene történetében rendkívül fontos szerepet játszó New Orleansban olasz bevándorló családba született. Gyermekkorában hegedűn kezdte zenész-életét, több éven át játszott ezen a hangszeren, majd jazzre, s trombitára váltott. Bátyja, Leon is ezen a hangszeren játszott.

Hangszeres zenészként hamar a legjobbak közé került, énekesként csak később figyeltek fel rá. Első zenekarával, a New Orleans Ganggel többek között játszotta a Way Down Yonder in New Orleans című dalt, s az ő szerzeménye volt a Sing, Sing Sing, amit 1936-ban játszott Benny Goodman is.

A harmincas évektől New Yorkban játszott zenekarával a Broadwayn, filmekben is szerepelt. Első saját lemezei 1939-től jelentek meg. A negyvenes években a Robin Hood musicallel gyarapította sikereinek számát.

A latinos temperamentumú Louis Prima kitűnő énekesnőket szerződtetett az együtteséhez: a negyvenes évek végén előbb Cathy Allent, s még a rock and roll-őrület kirobbanása előtt Dorothy Keely Smith-t, aki nemcsak szerző- és énekes társa, hanem negyedik felesége is volt az évtized végéig. Érdekes, mutatós hölgy volt, ha nem is volt világszépe. Fantasztikusan énekelt, duettjeik mindig óriási sikert arattak.

Az ötvenes években Louis Prima Las Vegasba szerződött. Ebben az évtizedben született a Buona Sera Signorina, amely lassú, tangóhoz hasonlatos ritmusban indul, majd fergeteges gyorsra vált, igazi tánciskolai erőpróba. A maga korában nem került listára, mint ahogy másik híres dala, az Angelina sem. Együtteseiben nagyszerű zenészek játszottak, köztük Sam Buttera tenorszaxofonos és Pee Wee Russell klarinétos, dalszerző.

Repertoárját jazz- és blues standardek gazdagították. például a Basin Steet Blues, a Jump, Jive and Wail, a Hey Boy, Hey Girl és mások. Nagyszerűen dolgozta fel többek között a Sentimental Journey és a When The Saints Go Marchin in című klasszikusokat. A már említett slágerei mellett meg kell említeni a Banana Split Split for My Baby, a Birth of The Blues, a Just a Gigolo – I Ain’t Got Nobody című dalait. Egyetlen Grammy-díját 1958-ban kapta az That Old Black Magic című daláért.

1966-ban a Dzsungel könyve Walt Disney-féle filmváltozatában az orángután-királynak kölcsönözte a hangját. Louis Prima a hetvenes években is fel-feltűnt a pódiumon. A hetvenes évek közepén előbb kisebb szívrohama volt, majd agytumorral operálták, azután már nem is nyerte vissza egészségét.

Több mint száz albuma jelent meg nevével, harmincnál több még életében. Ezek között túlsúlyban vannak válogatások. Jóval a halála után is rendre megjelentették a kiadók Louis Prima kincseit, például a Best of The War Years, a Big Band 1944–1945, majd a Live From Las Vegas című albumokat.
(Kovács Miklós)

(Visited 25 times, 1 visits today)
%d bloggers like this: