Az Angyalkert angyala, Brunszvik Teréz

245 éve, Pozsonyban született Brunszvik Teréz, az első magyarországi óvodák, a „Kisdedóvók” megalapítója. Példaképe édesapja, aki a pozsonyi kamaránál titkár, majd tanácsos. 1784-ben Pest-Buda visszanyeri fővárosi rangját, az országos hivatalok is áttelepülnek, így Brunszvikéknak költözniük kell. Teréz, húga megözvegyülése után, részt vállal a gyerekek nevelésében.

1808-ban személyesen is felkeresi Pestalozzit, hogy nevelési tanácsokat kérjen tőle. Samual Wilderspin „Infant school” című könyve német fordításban 1826-ban jut el hozzá, amely óriási hatást gyakorol rá. Pestalozzi és Wilderspin munkája alapján nyitja meg 1828-ban Budán, a Krisztinavárosban Közép-Európa első „kisdedóvó intézetét”, az úgynevezett „Angyalkertet”.

Az óvoda nagy nehézségek árán, csendben nyílt meg, az előkészületekről csak néhányan tudtak. Az első óvoda színhelyéül édesanyja budai bérháza szolgált. Az „Angyalkertet” 2–7 éves korú gyerekek látogatták, és angliai mintára férfi tanítók vezették. Széles körű elemi oktatás folyt itt. A foglalkozások imákkal és énekekkel kezdődtek, majd világi ismereteket nyújtó tananyag következett.

Teréz még 1828-ban felállította a kézmű-oskolát, ahol az óvodából kikerülő hét éven felüli lányok tanulhattak tovább. 1829-ben még két óvodát nyitott meg Budán, egyet Pesten, és még ugyanebben az évben megkezdhette működését az első vidéki óvoda Besztercebányán (később sorra Pozsonyban, Nagyszombatban, Kassán, Érsekújvárott, Losoncon, Rozsnyón stb.).

Az első négy óvodát Teréz 1832-ig személyesen igazgatta, amikor is az a Budai Jótékony Nőegylet felügyelete alá került. Ezek után is fáradhatatlanul tovább dolgozott, újabb és újabb óvodák létesítését szorgalmazta és gyakran indult külföldi utakra is, amelyek során a meglévő óvodákat tanulmányozta.

Brunszvik Teréz az elsők között volt a világon, akik a figyelmüket a 2–5 éves korú gyerekekre irányították, tudván, hogy ez a korszak milyen fontos a későbbi felnőttkor számára:

„A korai nevelés a legfontosabb.
Amit az ember gyermekként lát, az segíti egész életében, hogy a jó felé orientálódjék.”

 

Lánynevelés és női művelődés a XIX. századi Magyarországon

 

Vezető videó: CsekeFilm • szerkesztő: Csordás Csilla, operatőr-vágó: Cseke György (TV Fejér)

A hazai vonatkozásokról a www.magyar-iskola.sk honlapon olvashatnak bővebben.