Mészáros Ilona emlékére

Mély fájdalommal vettük a hírt, hogy 2020. június 6-án, szombaton elhunyt Zsigárd folklórjának krónikása, Mészáros Pék Ilona nyugalmazott pedagógus, népmesemondó, a zsigárdi tájház vezetője.

Mészáros Ilona 1934. augusztus 17-én született Zsigárdon. A gazdasági és politikai változások szele őt és családját Budapestre sodorta, az épp iskolát kezdő Ilonka egyszeriben wekerletelepi városi lányka lett.

Az ínséges idők során minden családtag kivette a részét a pénzszerzésből, ő a Hoffer gyár teniszpályáján volt labdaszedő. Kilenc évesen került vissza szülőfalujába, a negyedik osztályt már Zsigárdon kezdte. Meglepetten tapasztalta, hogy diáktársai az órák közti szünetekben általa sosem hallott dalokat énekeltek, jobbnál-jobb játékokat játszottak. Ízes beszédüket sokszor alig értette.

„Engem a beszédem miatt »pestinek« hívtak – mondta egy beszélgetés során. – Ha valamiért elküldött a nagynéném, sokszor meg kellett kérdeznem, hogy mi az pestiesen, mert nem tudtam, hogy miről van szó. Mindezek ellenére el nem fogyó csodálatot ébresztett bennem e tájszólás, valamint a megismert gyermekjátékok sokasága. A hosszú téli esték során felidézett történetek, mesék, egykori szokások egy újabb lenyűgöző világot nyitottak meg előttem. Mindig izgatottan vártam az estét, amikor pléhpohárba tett gyertyával világítva megjött Pepi néni, Márika, vagy Balogh Vilma néni, s nekikezdett a kifogyhatatlannak tűnő történetek valamelyikének.”

Gyermekkora, melyről mindig csak lágy tónusban mesélt, egybeesett a nélkülözést és félelmet hozó háborús időkkel. A fiatal Pék Ilona már 11 évesen a mácsonosi majorban dolgozott, tanulásra csak az esti, éjszakai órákban maradt idő. A falu akkori tanítója, Nagy László vette őt pártfogásába, az ő biztatására jelentkezett a Trencsénteplicen meghirdetett tanítóképző tanfolyamra is.

Tanítónő lett, s nem is akármilyen. Bárhol tanított, a helyi hagyományok megismertetését mindenhol beleszőtte tanóráiba, s így akarva-akaratlanul a folklórtradíciók közvetítőjévé, továbbéltetőjévé vált. Férjével, Mészáros Mihállyal a Felsőkirályiban töltött időszakban ismerkedett meg, később fiatal házasként hazakerült Zsigárdra.

1956. szeptember 1-jén már a szülőfalujában kezdte a tanévet, gyermekkori tanítómestere Nagy László irányítása alatt.

Néptánccsoportot alapított, színpadi műsorokat rendezett, s közben úgy „mellesleg” nekifogott a zsigárdi hagyományok gyűjtésének, majd később feldolgozásának, színpadi bemutatásának. Feljegyzéseket készített a falu folklórjáról, tájnyelvéről, történelméről, szorgalmazta a paraszti kultúra tárgyi emlékeinek összegyűjtését, a Tájház megalapítását. Nyugdíjba vonulása után a tanítást ugyan abbahagyta, de a gyermekekkel, felnőttekkel való munkát soha.

Jómagam 2010-ben, egy néprajzi gyűjtőút során találkoztam vele először. A találkozásunk helyszínéül szolgáló zsigárdi tájház keresve sem lehetett volna jobb színtere néprajzi riportunknak, mely során a vidék népmeséi, mondái iránt érdeklődtünk. Kérdéseinkre, nem várt módon, kiváló előadói érzékkel megformált, ízes tájnyelvvel fűszerezett történetek, ritkán hallott típusok érkeztek válaszok gyanánt. A faggatódzás közti szünetekben szó szót követett, a prózai népköltészetről egyéb néprajzi témákra terelődött a szó, mígnem előkerült néhány vaskos dosszié. Álmélkodva konstatáltuk, hogy az előttünk heverő közel ezer oldalas kézirat, Zsigárd folklórjának számos szegmensét érintő, párját ritkító forrásanyag. A rövidre tervezett látogatás több órásra nyúlt, s még számos további követte. Hosszú hónapokon át tartó rendszerezés, pontosítás, majd 2014-ben a várva-várt könyvbemutató. Egy élet munkájának megkoronázása, a szerencsés véletlennek köszönhetően épp a közelgő nyolcvanadik születésnap időszakában.

Mészáros Ilona sosem tétlenkedett. Mindég azt kereste, hol, s hogyan lehet hasznos. Igaz, élete nagy részét Zsigárdon töltötte, mégis mindég úton volt. Épp sietve érkezett, vagy indult valahová. Mint ahogyan most is. Megtérve a Teremtőhöz, s tanulságként hátrahagyva egy példás életutat, indult az örökkévalóság felé. Isten áldja, Ilonka néni!

Varga Norbert

Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet

Videónk 2011-ben készült.

(Visited 61 times, 1 visits today)

További hasonló témájú videók

%d bloggers like this: