95 éve született Pierre Boulez francia zeneszerző

Pierre Boulez (1925–2016) francia zeneszerző és karmester matematikai tanulmányok után 1942-ben Párizsba költözött. Két évvel később a Conservatoire-on Olivier Messiaen osztályába került. Itt zeneszerzést, analízist, René Leibowitz vezetésével dodekafon technikát tanult. 1946-ban a Renaud-Barrault színtársulat zenei vezetője lett, ekkor írta első műveit (Szonatina fuvolára és zongorára, 1. zongoraszonáta, Le visage nuptial énekhangra és kamaraegyüttesre).

A szeriális technikával való megismerkedése után számos, az 1950-es évek zeneszerzői gondolkodását alapvetően meghatározó művet írt (Structures I-II. két zongorára, Le Marteau sans maitre énekhangra és kamaraegyüttesre, Pli selon pli) Ezekben a művekben a szeriális gondolkodást a zene valamennyi összetevőjére kiterjesztette. Később a véletlen alkalmazása foglalkoztatta, e tárgyban írt Alea című cikke nyomán terjedt el az aleatória kifejezés. Az IRCAM (Akusztikai/zenei kutatások intézete) megalapításával (1974) a ma használatos valamennyi zenei technológia (elektroakusztika, informatika, akusztikai kutatások, hangszerépítés) integrációjára törekedett. Répons című műve a számítógépek, a valós idejű hangátalakítások hangversenytermi használatának egyik legkorábbi példája.

1953-tól 1967-ig a Domaine Musical nevű párizsi kortárs zenei hangversenysorozat vezetője volt. 1966-ban vezényelt először Bayreuthban, itt számos nagy sikerű produkció fűződik a nevéhez (többek között a Ring Patrice Chéreau rendezte jubileumi előadása). 1969-ben vezényelte először a New York-i Filharmonikusokat, a zenekarnak 1971 és 1977 között a vezető karmestere volt.

1977-ben a Pompidou központ mellett működő IRCAM vezetőjévé nevezték ki. Ezt a posztot 1992-ig töltötte be. Ez az intézmény a zenei kutatások mellett az ugyancsak Boulez vezette Ensemble Intercontemporaine (EIC) révén a kortárs zene bemutatásának egyik legfontosabb fóruma. A 20. század zeneirodalmának legfontosabb művei mellett Mahler, Bruckner és Wagner műveinek is kiemelkedő tolmácsolója volt. Irányítása alatt jelent meg Anton Webern összes műveinek hanglemezfelvétele.

2017-ben avatták fel a nevét viselő, a közel-keleti megbékélést szolgáló Barenboim-Said zeneakadémia koncerttermét, amelyet a többi között a Szilícium-völgyben fekvő Facebook-campusról ismert amerikai sztárépítész, Frank Gehry tervezett ingyen, társadalmi munkában.

A termet Barenboim előző évben elhunyt barátjáról, Pierre Boulez-ről nevezték el, aki mindig is bírálta a klasszikus zene bevett előadási módját és cipősdoboznak csúfolta a hagyományos koncerttermeket.

Ezen a felvételen zenéjéről mesél: