Miért haltak ki az elefántmadarak?
Az elefántmadarak (Aepyornis maximus) hajdanán Madagaszkár szigetén éltek, a struccalakúak rendjén belül az elefántmadár-félék (Aepyornithidae) családját alkották.
A hatalmasra nőtt, röpképtelen madarak robusztus testtel, hosszú nyakkal és kis fejjel rendelkeztek, a legnagyobb faj (Aepyornis maximus) magassága meghaladta a 3 métert, tömege pedig a 450 kilogrammot. Tojásaik nagyobbik átmérője elérte a 33 centimétert, becsült űrtartalma pedig a 9 litert. A hatalmas tojások héja szerte fellelhető Madagaszkár szigetén. Valószínűleg lassú mozgású erdőlakók voltak.
Nemrégiben kutatók olyan csontokat is találtak, amin vágásnyomok voltak, egyre megalapozottabb a gyanú, hogy az őskori emberek irthatták ki az elefántmadarakat. A kutatók szerint az emberek a húsáért vadászhatták a madagaszkári elefántmadarakat.
A most talált maradványokat 10 ezer évesre becsülik, pedig eddig úgy számoltak, hogy az első emberek legkorábban 4 ezer évvel ezelőtt érkezhettek a szigetre. A Londoni Zoológiai Társaság kutatója, James Hansford szerint ezzel 6 ezer évvel előbbre kerülhet az emberek érkezésének feltételezett dátuma.
Ugyanakkor a Madagaszkárra érkező emberek nem irtották ki azonnal az összes elefántmadarat, még több ezer évig élhettek mellettük, amíg az állatok el nem fogytak ezer évvel ezelőtt. (BBC)
https://www.youtube.com/watch?v=q8ghoHfW8WE
Sir David Attenborough szerint az egykor Madagaszkáron honos, csaknem fél tonna súlyúra megnövő elefántmadár azért halt ki, mert a bennszülöttek rendszeresen dézsmálták a tojásaikat. A neves természetfilmes szerint az állat sorsa intő példa kell legyen a szigetország számára.
A The Daily Telegraph online 2010-es cikke szerint a mai napig rejtély, hogy mi okozhatta az elefántmadarak kihalását. A legelterjedtebb elméletek szerint vadászok okozhatták a végzetüket, mások az éghajlatváltozást okolják a nagytestű madarak kipusztulásáért. Utóbbit látszanak alátámasztani a Madagaszkár-szerte megtalálható csontok és a tojáshéjak radiokarbonos vizsgálatai, amelyek szerint az elefántmadár ezer éve még jelen volt a szigeten, amelyet 2000 éve kezdett az ember benépesíteni. A Madagaszkárra érkező európai tengerészek az 1600-as években még látták az óriásmadarakat, amelyek egyes beszámolók szerint az 1700-as években haltak ki. A szakértők azonban úgy vélik, hogy az elefántmadár-populáció nagyobb része ezer éve hallhatott ki, s csupán a sziget eldugott zugaiban maradhatott fenn néhány példány.
A világhírű természettudós és természetfilmes Sir David Attenborough, aki fél évszázada látogatott első ízben Madagaszkárra, s azóta egy elefántmadár-tojás-fosszília büszke birtokosa, úgy véli, hogy a kihalás okai aligha a túlzott mértékű vadászatban keresendők. Meggyőződése szerint a bennszülött lakosság nagy becsben tartotta az állatokat, ez a tisztelet azonban nem gátolta meg őket, hogy a tojásokat rendszeresen fogyasszák.
„Kétlem, hogy vadásztak volna az elefántmadárra. A sokkal kisebb strucc csőrének egyetlen csapásával fel tudja nyitni az ember hasát, az elefántmadár pedig rettenetes ellenfél lehetett” – fogalmazott az élő legenda. A brit természettudós a BBC Attenborough és az óriástojás című dokumentumfilmje kapcsán tért vissza Madagaszkárra, hogy kiderítse, mi is történt valójában az elefántmadárral. Mint kifejtette, az óriásmadár sorsa figyelmeztetésként kell, hogy szolgáljon a mai Madagaszkár számára is, ahol sok más faj, így például a gyűrűsfarkú maki is a kihalás szélére sodródott.
„Az elmúlt 50 év alatt Madagaszkár népessége megháromszorozódott, s a lakosság kizárólag a vadon rovására tud terjeszkedni, új településeket létrehozni, új mezőgazdasági területeket birtokba venni” – hangsúlyozta Sir David Attenborough.
