Minden népnek a maga nyelvén – Cirill és Metód üzenete a mának

1155 éve, 863-ban érkezett meg a Morva Fejedelemségbe Cirill és Metód. Fivérek voltak, mindketten a mai Thesszalonikiben születtek, Cirill Konsztantinosz, Metód pedig Mikhaelosz (Mihály) néven.Ma ismert nevüket szerzetesrendbe lépésükkor kapták – Cirillt Konstantin filozófusként is emlegetik. Metód csak inkább mint Cirill kísérője, illetve utóda jelenik meg, Cirill a jelentősebb alak.

Szent Cirill írást alkotott a szlávoknak, de egy másik írást neveztek el róla. Az általa irodalmi nyelvvé tett nyelvjárást azonban századokig közös nyelvként használták bizonyos szláv népek. De mi volt mindebben a szerepük a magyaroknak?

A testvérpár több misszióban is részt vett, jártak hitvitákon a bagdadi és a kazár udvarban is. Utóbbi útjukon találkoztak az ősmagyarokkal is. Konstantin legendája ezt így írja le:

A Filozófus aztán folytatta útját, s amikor (egy napon) az első órában imáját végezte, rajtaütöttek a farkasokként üvöltő magyarok, meg akarván ölni őt. Ő azonban nem rettent meg, nem hagyta abba imáját sem, Kyrie eleisont kiáltott csupán, mert már befejezte az ájtatosságot. A magyarok szemügyre vevén őt, isteni parancsra lecsillapodtak, és elkezdtek előtte hajlongani, s bölcs intelmeit meghallgatván, szabadon engedték kíséretével. (F. Kováts Piroska fordítása)

Nehezen eldönthető, hogy mi igaz a történetből, hiszen az a legendák egy tipikus sablonját követik: a szent találkozik valamilyen nagy veszéllyel (ellenséges katonákkal, vadállatokkal, viharral), de azok látván rendíthetetlenségét, életét megkímélik, sőt, hódolnak előtte. Mindazonáltal egyáltalán nem kizárható, hogy Cirill találkozott magyarokkal, ha a találkozás nem is egészen így zajlott le – ugyanakkor az sem kizárható, hogy a magyarok valóban felismerték Cirillben a „szent embert”, és tiszteletet tanúsítottak iránta.

Lássuk tehát, mi mindent köszönhetnek a szlávok a magyaroknak, akik megkímélték Cirill életét! 862-re a Frank Birodalom egyre inkább ki szerette volna terjeszteni politikai befolyását a Morva Birodalomra. Ehhez eszközül a vallást használta fel, próbálta a frank egyház szervezetét kiterjeszteni a morva területekre. Ezt ellensúlyozandó Rasztiszláv fejedelem püspököt kért III. Mihály császártól. A császár püspököt nem küldött, de missziót igen: ennek vezetője volt Cirill, és útjára elkísérte Metód is.

Cyrill-Methodius
Cyrill-Methodius

A küldöttség csak 863 májusában érkezett meg a Morva Birodalomba, de Cirill addig sem tétlenkedett: megalkotta a szláv írást. Persze, a cirill írást – gondolhatnánk, de valószínűleg tévednénk. A kutatók ugyanis úgy tartják, hogy egy másik írásról, a glagolitáról lehet szó. A glagolita írást morva földön viszonylag rövid ideig, a 886-ig használták: ekkor a frankokhoz húzó Wichingem nyitrai püspök elűzte Cirill tanítványait. Egy részük Bulgáriába menekült, és itt használta a glagolitát, mely fokozatosan elterjedt a balkáni szlávok körében – innen azonban hamarosan kiszorította a cirill, mely a nagybetűs görög írásból fejlődött ki a bolgár királyi udvarban. A glagolita azonban néhány helyen sokáig tovább élt: a 10. században még Csehországban is használták. A horvátoknál még tovább kitartott: 1248-ban a IV. Inocent pápa engedélyezte a horvátoknak, hogy saját írásukként használják. 1347-ben Luxemburg Károly cseh király horvát szerzetesekkel kolostort alapított, ahol szláv nyelvű liturgiát vezettetett be: itt is a glagolitát használták. A kolostor misszionáriusai 1390-ben Jagelló Ulászló meghívására eljutottak lengyel földre is. Valójában azonban a glagolita írás használata periferiális maradt, a római egyházhoz tartozó szlávok a latin betűket, a bizánci egyházhoz tartozók a cirillt használták a későbbiekben.

De milyen nyelven is írt Cirill és Metód? Mint írtuk, a testvérpár a mai Görögországban található Thesszaloniki, az akkori Szaloniki városában született. Annak idején a környéken jelentős számú szláv lakosság élt, sőt, a szlávok délre vándorlása itt sem állt meg, a Balkánról Kisázsiába is áttelepültek. A szláv területek tehát délebbre nyúltak, mint ma. Bár a testvérpár minden valószínűség szerint nem volt szláv származású, beszélték a helyi szláv nyelvet.

Ebben az időben már megindult a szláv nyelvek szétválása: az egyes nyelvjárások között kialakultak bizonyos különbségek, melyek alapján meg tudjuk határozni, melyik mai szláv nyelv elődjének tekinthető az adott nyelvjárás. Ugyanakkor az egyes nyelvváltozatok beszélői még meglehetősen jól értették egymást, így nem kellett külön szláv irodalmi nyelveket kialakítani. Egyértelműen megállapítható, hogy a misszionáriusok tehát morva földön nem a helyi nyelvjárást használták: az általuk használt nyelv a mai bolgár elődje, éppen ezért az ószláv terminus mellett használják rá az óbolgár elnevezést is. Emellett nevezik óegyházi szlávnak is (bár talán az egyházi ószláv pontosabb megnevezés lenne).
Az ortodox románok szintén használták liturgikus nyelvként az egyházi szlávot, így van román szerkesztésű egyházi szláv is.
A keleti egyházban ez a nyelv maradt a liturgia nyelve, de mindenhol beszivárogtak a szövegekbe a helyi beszélt nyelvek jellegzetességei, így beszélhetünk orosz, szerb, ukrán, bolgár stb. szerkesztésű egyházi szláv nyelvről is. Ezeken a területeken az ószlávot használták irodalmi, hivatalos nyelvként is, egészen a 19. századig. Nyugaton viszont a liturgia nyelve és a hivatalos nyelv a latin volt, a népnek szóló magyarázatokat, tanításokat stb. népnyelven fogalmazták meg.

Cirill és Metód útja politikai szempontból nem volt sikeres: Cirill számos diplomáciai manőverrel próbálkozott a frankoktól független morva egyház megteremtésére: 867-ben Rómába utazott (itt állt be szerzetesnek és vette fel a Cirill nevet), és itt is halt meg 869-ben. Szerepét Metód vette át, aki a pannóniai szlávok körében igyekezett egyházat alapítani: ki is nevezték a terület érsekévé, de ez sem akadályozhatta meg, hogy bajor püspökök fogságában két és fél évet töltsön. A pápa utasítására sem szabadították ki: Metód legendája szerint isteni büntetésként fogsága alatt négy püspök is meghalt azért, mert ellenszegültek a pápának. Szabadulása után Róma és Morvaország, illetve Konstantinápoly és Morvaország között ingázott. 884-ben elkészült szinte a teljes bibliafordítás. 885-ben hunyt el. Ekkorra azonban a német püspökségek lényegében átvették a hatalmat Pannónia és Morvaország területén, tanítványai a Balkánra vonultak vissza.

Bár Cirill és Metód tevékenysége nem érte el célját, és az általuk alkotott írás sem terjedt el, a szláv kultúrára, különösen az írásbeliségre gyakorolt hatásuk így sem elenyésző. Ennek köszönhető, hogy emléknapjuk állami ünnep Csehországban és Szlovákiában (még a szocialista Csehszlovákia idején is megemlékeztek róla); Bulgáriában, ahol a bolgár megtérés, kultúra és a szláv írásbeliség napjaként ünneplik; Oroszországban és Ukrajnában a szláv írásbeliség és kultúra napja – igaz, az időpont más és más: Csehországban és Szlovákiában július 5., Bulgáriában , Oroszországban és Ukrajnában május 11. (a régi naptár szerint május 24.).

Fejes László | 2013. július 23. Nyest.hu

________________

Lélektől lélekig – a Bajai Televízió adása a szlávok apostolairól. Cirill és Metód élettörténetéről, az írásbeliség és a szentírás elterjesztésében való szerepükről Schindler Mátyás beszél.

___________________

Kapcsolódó tartalmak:

(Visited 65 times, 38 visits today)

További hasonló témájú videók

%d blogger ezt szereti: