A Sajtószabadság világnapja

„Ha vége a sajtószabadságnak, akkor a demokráciának is vége.”

Május harmadika a Sajtószabadság világnapja. Ilyenkor emlékeznek meg a munkavégzés közben elhunyt újságírókról, és ekkorra időzítik a média helyzetéről szóló felméréseket is.

António Guterres ENSZ-főtitkár: Videóüzenete a sajtószabadság világnapján • 2018. május 3.

 

Idehaza ma délután 18 órától élőlánccal tiltakoznak a Szlovák Televízió és Rádió szerkesztőinek indokolatlan meghurcolása és elbocsátása ellen a Szlovák Közszolgálati Rádió épületénél (piramis) mindazok, akiknek a független és szabad tájékoztatás lényegi kérdés.

FELHÍVÁS

__________________

Az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlése május 3-át a Nemzetközi sajtószabadság napjává nyilvánította annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a szabad sajtó fontosságára és hogy emlékeztesse a kormányzatokat a szabad véleménynyilvánítás jogának tiszteletére és betartására, melyet az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 19. cikke is védelmez. E napon világszerte megemlékeznek a munkavégzés közben elhunyt újságírókról, valamint ezen a napon jelenik meg több felmérés és jelentés a média szabadságának aktuális helyzetéről. Az ENSZ a Windhoek Nyilatkozat május 3-i elfogadásának napját jelölte ki a világnap számára, amely 1991-ben kimondta az afrikai népek szabad sajtóhoz való jogát.

Az UNESCO szintén minden évben megtartja a nemzetközi sajtószabadság napját azáltal, hogy média szakértőket, ENSZ ügynökségeket és sajtószabadság szervezeteket hív össze, hogy felmérjék a sajtó globális szabadságát megtárgyalják a problémák lehetséges megoldásait. A szervezet e napon adja át a Guillermo Cano Sajtószabadság Világdíjat. A díj névadó újságírója a kolumbiai drogkartellek és a politikai szereplők kapcsolatát tárta fel, melynek következtében 1986. december 17-én meggyilkolták.

___________________

Jaromír Štětina EP képviselő, volt újságíró elvesztette az állását 1968-ban a prágai tavasz alatt. A sajtószabadság világnapján tavaly rámutatott arra, hogy a szólásszabadság milyen lényeges az álhírek elleni harcban:

„Ha vége a sajtószabadságnak, akkor a demokráciának is vége.”

____________________

Az európaiak csaknem fele, a magyarok pedig több, mint fele elsősorban a közösségi média oldalain követi a híreket és továbbítja azokat – általában anélkül, hogy leellenőrizné a forrásukat. A hamis információk és az álhírek így egyre könnyebben és gyorsabban terjednek.

„Fake news”, vagyis az álhírek

Az álhírek problémája nem új keletű, de a közösségi médiának köszönhetően mára vírusszerűen is terjedhetnek az interneten – a felmérések szerint tízből hat hírt anélkül osztanak meg, hogy elolvasnák őket.
A valódi hírnek tűnő félretájékoztatás célja, hogy manipulálják az olvasókat – hamis információt terjesztenek például politikai céllal.
Videónkban látható rövid útmutatónkban fogódzkodót adunk ahhoz, hogyan ismerhetjük fel az álhíreket és hogyan vehetjük fel a harcot ellenük.

Nincs demokrácia médiaszabadság nélkül
Az Európai Parlament szerint a szabad sajtó a demokrácia elengedhetetlen része, ezért minden évben a sajtószabadság világnapján felhívja a figyelmet annak fontosságára.

(Forrás: Európai Parlament)

António Guterres ENSZ-főtitkár: Videóüzenete a sajtószabadság világnapján 2018. május 3.
António Guterres ENSZ-főtitkár: Videóüzenete a sajtószabadság világnapján 2018. május 3.

 

(Visited 20 times, 2 visits today)
%d blogger ezt szereti: