Romhányi József (1921–1983)

Romhányi József író, költő, műfordító, érdemes művész 97 évvel ezelőtt, 1921. március 8-án született Budapesten. A nagyközönség elsősorban játékos állatverseit ismeri, ezeket halála után, Szamárfül néven adták ki.

Romhányi József, a XX. század nagy költője

Furcsa ellentmondáshoz vezet ez a mondat, hiszen a rengeteg Romhányi-mondat ott él a köztudatban, a szerző neve azonban alig-alig. Viszont, ha azt mondjuk, hogy Doktor Bubó, Mézga család vagy Frédi és Béni, csak úgy kígyóznak elő emlékezetünkből a jobbnál jobb Romhányi-mondatok.

A költő élete, akárcsak az összes kortársáé, nem volt viszontagságoktól mentes. Sok mindent át és túl kellett élnie, világháborút, diktatúrákat, forradalmat. Későbbi munkássága sikeres gyakorlásában nyilván erősen segítették zenei tanulmányai, énekelt és brácsán játszott. A legsötétebb Rákosi-korban a magyar rádióban volt dramaturg, az 1956-os forradalom után az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóság művészeti vezetője, ezután a Magyar Televízió szórakoztató osztályán dolgozott hasonló beosztásban, majd 1962-től 1983-ban bekövetkezett haláláig a Magyar Rádió zenei főosztályán volt dramaturg.

Romhányi Ágnes, a neves költő lánya nemrégiben egy nagy interjúban emlékezett édesapjára. Ebből megtudhatjuk, hogy Romhányi József azért tudott sikerrel igen sok klasszikus operát magyarra fordítani, mert hatalmas műveltséggel rendelkezett. Ennek alapjait a ciszterciek gimnáziumában szerezte meg. Már akkor kitűnt társai közül egészen különleges nyelvi képességeivel, ógörögből és latinból országos versenyeket nyert. Azt is megtudjuk, hogy 1944-ben az Urálban orosz hadifogságba került. Derűje nyilván ott sem hagyta el, a fogolytáborban zenekart alapítottak – egy hasonló történetről számol be Örkény István remekmívű elbeszélésében, melynek főszereplője Beamter Bubi, a híres jazzdobos – szóval, Romhányi zenélt, ezért a konyhára kerülhetett, és így viszonylag épen megúszta a három évig tartó fogságot. 1947-ben került haza, és ekkortól kezdte el verseit a különböző lapokhoz elküldeni. Nyilván nem véletlen, hogy a magyar színház- és filmművészet egyik nagy alakja, Várkonyi Zoltán fedezte fel, és esztrádműsorok konferansziéjának állította be. Ez Romhányinál azt jelentette, hogy két műsorszám között elmondta az állatverseit. Például ezt:

 

A nagyralátó görény

Egy görény

felül akart kerekedni társadalmi körén.

E nagyralátó terv szerint

feleségül kérte a nemes hermelint.

De a felsőbb kasztba

tartozó prémes kikosarazta.

Talált persze vigaszt csakhamar a görény:

– Szép hölgy, de a bűze még nem elég tömény…

__________________

Később a Kaláka zenekar Romhányi József jó néhány állatversét megzenésítette, és így váltak azok széles körben ismertté.

Pályáját leginkább az operalibrettók jellemzik. Dolgozott Sugár Rezsővel, Ránki Györggyel. Neves külföldi szerzők műveit fordította magyarra, a névsor nem akármilyen: Gluck, Rossini és Carl Orff. A közönség, ha ezekre nem is nagyon emlékszik, a ma is népszerű Webber-musical, a Macskák magyar szövegkönyvének megalkotóját is Romhányi Józsefben tisztelheti. Forgatókönyvíróként kitűnő rajzfilmek szerzőjeként dolgozott, a Dargay Attila-féle Ludas Matyi, vagy a Nepp József alkotta Hófehér című filmek forgatókönyvírója.

Romhányi nevéhez fűződik az 1956-os forradalom után egy évvel készített, Keleti Márton rendezte Két vallomás című film Párizsban szép a nyár című, később slágerré vált betétdala, melynek zenéjét Ránki György írta. A szabadság és szépség utáni vágy meghatóan szép keringőjét Horváth Tivadar adta elő.

 

 

A kitűnő költőt – aki egyébként ezt a titulust soha életében nem használta, bár játékos állatversei bőven feljogosították erre, egyenrangú társa volt ő ebben a tárgykörben és műfajban Weöres Sándornak, Tamkó Sirató Károlynak, Szabó Lőrincnek, Móricz Zsigmondnak és Móra Ferencnek. A halála után kiadott Szamárfül című kötetből, de inkább jó néhány rajzfilmsorozatból ismerhetjük meg: A Mézga családból, a Kérem a következőt!-ből, a Mekk mesterből, de leginkább az amerikai Flinstone családból, amelyet magyarul Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki címmel forgalmaztak. Ehhez már csak ráadás az 1960-as évek közepétől a magyar képernyőkre került Foxi Maxi kalandjai című hihetetlenül népszerű, szintén amerikai rajzfilmsorozat – eredeti címe Huckleberry Hound –, melynek az eredeti szövegeknél jóval színvonalasabb és szellemesebb magyar szövegét szintén Romhányi József írta meg. Az ötvenhét epizódból összeállt sorozatban a magyar színészek legjobbjai közül Csákányi László, Szuhai Balázs, Gombos Katalin, Bárdi György, Harkányi Endre, Kállai Ferenc és Váradi Hédi szórta hatalmas kedvvel az ekkorra már a „rímhányó” Romhányi szósziporkáit.

A Kérem a következőt! vagy közismertebben a Doktor Bubó sorozat Romhányi József mesekönyve alapján készült el. A Nepp József és Ternovszky Béla rendezte rajzfilmek egyformán népszerűek voltak a gyerekek és a felnőttek körében. A korabeli magyar társadalom lélektani és társadalmi gondjait óriási iróniával megmutató sorozat lényege, hogy Doktor Bubó, a bagoly orvos, Ursulával, a medve nővérrel gyógyítja az erdei állatokat, akik különféle lelki bajokkal küszködnek. Csak a Romhányi József-féle eredeti humor hozhatta létre például az elefánt kisebbrendűségi komplexusát, vagy a megalomániás bolhát, a részeges disznót és a többi hasonlóan jellemző, ugyanakkor óriási, természetes viccekre alkalmas figurát. Ha összeállítjuk a rajzfilm szereplőinek hangjukat odaadó színészek névsorát, ott találjuk a szinte teljes magyar élvonalat: Szabó Gyula (aki korábban Buga Jakab is volt), Bodrogi Gyula, Csala Zsuzsa, Gyenge Árpád, Gera Zoltán, Psota Irén, Tahi-Tóth László, Alfonzó, Körmendi János, Somogyvári Rudolf, Harkányi Endre, Csurka László, Velenczey István, Kern András, Lorán Lenke, Gellei Kornél, Váradi Hédi, Hacser Józsa, Tábori Nóra, Kibédi Ervin, Verebély Iván, Gyabronka József, Láng József, Rátonyi Róbert és Shubert Éva. A szinte slágerszámba menő főcímzenét és a betétdalokat a jeles székesfehérvári zenész, Deák Tamás írta. Az ő nevéhez fűződik egyébként a Mézga család és a Macskafogó muzsikája is.

 

 

Kígyónak lábsó, 
Madaraknak fogsor,
Diktál a beteg, írja a doktor
Beszél majd az utókor (kiről?) hohohoho Dr. Bubóról

Köhöhög a harcsa
Reumás a mókus
Nem segíthet rajta
Csak a pszichológus
Beszél majd az utókor (kiről?) hahahaha Dr.Bubóról

Füllentett a hüllő,
Ez a vén bolondos.
Csak úgy rektor úr ő,
Ahogyan én orvos.
Beszél majd az utókor hahaha (kiről?) Dr. Bubóról

Igen, mesélünk Doktor Bubóról, nagyon szívesen és nagy kedvvel. Megérdemli, akárcsak teremtője, Romhányi József.

Dippold Pál (Forrás: MaNda)

(Visited 51 times, 2 visits today)

További hasonló témájú videók

%d blogger ezt szereti: