125 éve halt meg PAGET János, a magyarrá lett angol

Paget JánosPAGET János, John Paget (Loughborough [Anglia], 1808. április 18. – Aranyosgyéres, 1892. április 10.) orvos, író, útleíró bőrgyógyásznak készült. Az edinburghi egyetemen orvosi diplomát 

szerzett, majd Párizsba és Itáliába utazott. Ott megismerkedett özv. báró Bánffy Lászlónéval, Wesselényi Polyxena írónővel, akivel összeházasodott. Gyéresen telepedett le és ott gazdálkodott. 1835–1836-ban beutazta Erdélyt és Magyarországot, az út tanulságairól könyvet írt.

Nagy lelkesedéssel szólt a Balaton szépségéről és csodálkozott, hogy egy hajót sem látott a tavon. Először ő írta le angolul a híres balatonfüredi Anna-báli eseményeket. Megismerkedett Széchenyi Istvánnal és Wesselényi Miklóssal. A szabadságharcban Bem egyik szárnysegéde, a fegyverletétel után Angliába menekült. Nagyenyedi huszárbravúrját Jókai Mór: Egy az Isten című regényében örökítette meg.

1855-ben visszatért és birtokán korszerű módszerekkel mintagazdaságot szervezett. Alapító tagja az Erdélyi Egyletnek. Különösen sokat tett a szőlészet és borászat fejlesztése érdekében. Több magyar művet fordított angolra.

1868-ban a Magyarországról írt munkája alapján a Magyar Történelmi Társaság tagjai közé választották. Balatonfüreden a Balatoni Panteonban és angliai szülőfaluja templomában tábla őrzi emlékét. A magyar szabadságharc hőseként a kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugszik.

Érdekességek:
• Főszereplője lett egy regénynek, mégpedig Jósika Miklós báró 1844-es beszélyének, Az élet útjának. Jósika ebben a mára nehezen olvasható regényében egy romantikus szerelmi történetet állít a fókuszba – a szemérmességnek legcsekélyebb jele nélkül, vagyis „kulcsregény-szerűen”.

• Aranyosgyéresen kórus viseli a nevét a mai napig…

A Jókai Mór: Egy az Isten című regényének útmutatása alapján leírt útvonalat járja be a kisfilmben szereplő társaság: Kolozsvár-Mikesi házak-Hordós kút-Túri hasadék-Szind-Tordai-hasadék-Monasztériatető-Várfalva-Székelykő nyereg-Torockó.

___________
Róla: 

PAGET JÁNOS – egy derék angol a 19. századból

A kalandor Paget János

John Paget János angol és magyar világa