Egressy Béni emlékére

Egressy Béni - metszetA 202 éve ezen a napon született Egressy Béni zeneszerző igazi lételeme a színház volt. Jó érzéke volt mindenhez: színműveket fordított, librettókat írt, kísérőzenéket és dalbetéteket komponált.
1834-től Kassán és Kolozsváron lépett föl. Az Egressy testvérek a kolozsvári szereplés után 1835-ben a Várszínházhoz szerződtek, majd 1837-től az akkor megnyíló Pesti Magyar Színház, azaz a Nemzeti Színház tagjai lesznek. Az augusztus 22-i megnyitón a Vörösmarty által írt Árpád ébredésében a Költőt Egressy Gábor játszotta, a Kajánságot pedig „Egressy Benj.[ámin] úr.”
1840. augusztus 8-án színre kerül Erkel Ferenc kétfelvonásos operája, a Bátori Mária, melynek szövegét – Dugonics András darabját lényegesen átdolgozva s drámaivá téve – szintén Egressy Béni írta. Szepelik tanácsos szerepét eleinte a régi barát, szerzőtárs, a zeneszerzésben is segítőtársa, Szerdahelyi József játszotta, majd 1841. január 29-étől, megszakításokkal, több előadáson át maga a szövegíró. A címszerepet eleinte Felbér Mária alakította, majd mások után az 1843. december 15-ei előadáson lépett föl ebben a szerepben Schodelné Klein Rozália, s 1846. december 12-én Egressy múzsája s titkos nagy szerelme, Hollósy Kornélia.

Az Egressy Béni Vegyeskar koncertje a Szepsiben

Számos népszínmű, színmű kísérőzenéjét Egressy Béni szerezte, mint például Jósika Miklós Két Barcsaijához 1844-ben, melyben Bornemisza Annát többek közt Laborfalvi Róza személyesítette meg. Önálló népszínművet is alkotott, a Két Sobrit, melynek betétdalai külön is számos kiadást értek meg s igen népszerűek voltak.
Dalai közül némelyiket sokszor énekelték, egész „népdallá”, a nép által énekelt énekké váltak. Vahot Imre, Erdélyi János, Czuczor Gergely s mások versei mellett elsődlegesen Petőfi, Tompa és Vörösmarty megzenésítésével vívta ki magának kortársai elismerését, s a Szózaton túl is néhány művével, melyekről talán nem is tudja pontosan mindenki, honnan is erednek. Ilyen az Ereszkedik le a felhő, Petőfi közismert versére, s a Tompa Mihályéra írt Télen nyáron puszta az én lakásom.
A Hunyadi László remek librettója Egressy egyik fő művének tekinthető. Az 1844. január 27-én bemutatott Erkel – Egressy opera Rozgonyiját maga a szövegíró énekelte.
Másik kimagasló alkotásának, legjobb és máig legnépszerűbb szövegkönyvének megzenésítését és bemutatóját nem érhette meg, 1861. március 9-én mutatták be a Bánk bánt. Ki ne ismerné, s ne tudná énekelni is akár Bánkkal, ha már nem is teljesen az eredeti szöveggel, hogy

„Miként vándor, ki tévedez viharzó éjjelen,
Avagy hajós, a szélvésztől korbácsolt tengeren,
Úgy ingadoz felzaklatott lelkem határtalan,
S vezércsillag nincs kétségem vad pusztaságiban.”

Erkel Ferenc a Bánk bánban, melynek szövegkönyvét Egressy írta Katona József műve nyomán, egyértelmű utalást tesz a Szózat szövegére és zenéjére a főhős 2. felvonásbeli híres áriájában: „Hazám, hazám, te mindenem!” Ezzel az 1843-ban kiírt Szózat pályázat díjnyertes, korábban sokat vitatott színvonalú zenéjét Erkel Egressy halála után is végleg elismerte, emléket állított kedves librettóírójának, és ez ugyanakkor a Szózat azóta kivívott helyét is mutatja. Később ErkelDózsa György című operájának (1867) 5. felvonásában a trombiták szólaltatják meg a Szózat kezdő motívumát, majd a Nemzeti Színház félszázados jubileumán fölcsendülő Ünnepi nyitány idézi.
Egressy Béni műveinek továbbélésére a Szózat után a legjobb példa a mindenki által jól ismert, könnyen énekelhető Klapka induló. Egressy Komáromban 1849-ben szerezte a dallamot, de maga a ma is annyira ismert szöveg csak 1861-ben keletkezett, költője Thaly Kálmán.
A fiatalon, mindössze 37 évesen elhunyt dalköltőtől Kecskeméti Józsi, a híres cigányzenész egy emlékének szentelt „csárdással” búcsúzott: Egressy halotti harangozása. Emlékét dalainak egyik legfőbb ihletője, a rajonva szeretett, gyönyörű hangú énekesnő, Hollósy Kornélia őrizte, kedvelt szerzeményeit számos fellépésén énekelte. 1852-ben Varsóban a cári pár előtt is elénekelte a Tompa Mihály versére írt egyik híres dalát azt, hogy

„Télen nyáron puszta az én lakásom,
A babámat is csak vasárnap látom,
Lakásom van hortobágyi csárdában,
Nem juthatok én az isten házába.”

Csalogány búcsúja · Karola ÁGAY · János Sándor · Béni Egressy · Chamber Orchestra of Hungarian State Orchestra

A sevillai borbély éneklecke jelenetében pedig gyakorta az ő dalait énekelte. A Csalogány búcsúja is neki szól, melynek nemcsak a zenéjét, hanem szövegét is Egressy Béni írta 1851-ben, talán már a közeli halál előérzetével:

„Fáj szívem, fáj, majd megreped,
Maradnék én, de nem lehet,
Repülnöm kell egy időre
Más világba, messze földre.”

Egressy Béni (eredetileg Galambos Benjámin, Sajókazinc, 1814. április 21. – Pest, 1851. július 17.) zeneszerző, író, színész.

(Visited 58 times, 4 visits today)

További hasonló témájú videók

%d blogger ezt szereti: