Döntő jelentőségű dokumentum a nyugati világ számára
1776. július 4-én a Kontinentális Kongresszus elfogadta a tizenhárom gyarmatnak a Brit Birodalomtól való függetlenségét kimondó Lee-határozatot. A döntést hivatalosan bejelentő és megindokló dokumentum, az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata július 4-én került jóváhagyásra. Az eredeti dokumentum a washingtoni Nemzeti Archívumban látható. Július 4., a függetlenség napja az USA nemzeti ünnepe, illetve szövetségi állami főünnepe.
A tavalyi évforduló egyik eseményéről:
A Függetlenség Napja alkalmából 39 kiválasztott bevándorló tett esküt és kapott amerikai állampolgárságot a virginiai Monticellóban. Azért épp ott, mert ott született és nőtt fel az Amerikai Egyesült Államok harmadik elnöke Thomas Jefferson, aki megszövegezte a Függetlenségi Nyilatkozatot. Bár Jefferson született amerikai volt – az ősei Welsből szármatnak.
• • •
1776. június 11-én a Kongresszus öttagú bizottságot állított fel a nyilatkozat megfogalmazására, melynek tagjai John Adams (Massachusetts), Benjamin Franklin (Pennsylvania), Thomas Jefferson (Virginia), Robert R. Livingston (New York) és Roger Sherman (Connecticut) voltak. A bizottság tevékenységéről nem készített jegyzeteket, ezért nem tudjuk pontosan, hogyan dolgoztak – Jefferson és Adams évekkel későbbi visszaemlékezései ellentmondásosak, s így nem igazán megbízhatók. Abban biztosak lehetünk, hogy a dokumentum felépítésének megbeszélése után a bizottság Jeffersonra bízta az első fogalmazvány megírását. Jefferson ugyan tizenhét napig dolgozott a szövegen, ám mivel a Kongresszus sűrű programja sok idejét lefoglalta, valószínűleg sietve fogalmazott. Az első fogalmazványt a bizottság többi tagjának javaslataival módosítva és kiegészítve készítte el azt a változatot, amelyet 1776. június 28-án a Kongresszus elé terjesztettek Az Amerikai Egyesült Államok képviselői általános kongresszusának nyilatkozata (A Declaration by the Representatives of the United States of America, in General Congress assembled) címen.
Filozófiai szempontból a Nyilatkozat két témát hangsúlyozott: az egyéni szabadságjogokat és a forradalom jogát. Ezek az eszmék széles körben népszerűvé váltak mind az amerikaiak körében, mind nemzetközileg, és különösen a francia forradalomra voltak nagy hatással.
Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya (1787) és a Bill of Rights (1791)
Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya, amelyet 1787 nyarán írtak Philadelphiában, az USA szövetségi kormányzási rendszerének alaptörvénye, és egyben döntő jelentőségű dokumentum a nyugati világ számára. Ez a legrégebbi, ma is használatban levő írott nemzeti alkotmány. Meghatározza a kormány főbb szerveit, azok illetékességét, valamint az állampolgárok alapvető jogait.
Az alkotmány első tíz módosítása (Bill of Rights – Jogok törvénye) 1791. december 15-én lépett hatályba. A Bill of Rights korlátozza az Egyesült Államok szövetségi kormányának hatalmát, és védi az amerikai területen tartózkodó minden állampolgár, lakos és látogató jogait.
A Bill of Rights védi a szólásszabadságot, a vallásszabadságot, a fegyvertartási és fegyverviselési jogot, a gyülekezési szabadságot és a petíció jogát. Tiltja az indokolatlan házkutatást és letartóztatást, a kegyetlen és szokatlan büntetéseket és valaki kényszerítését arra, hogy önmaga ellen valljon. A Bill of Rights az általa nyújtott jogi védelem részeként megtiltja a Kongresszusnak, hogy bármilyen, vallásalapítással kapcsolatos törvényt hozzon, és megtiltja a szövetségi kormánynak, hogy megfelelő jogi eljárás nélkül bárkit megfosszon az életétől, a szabadságától vagy a tulajdonától. Szövetségi bűnügyeknél megköveteli, hogy egy vádbíróság vádiratot készítsen bármilyen főbenjáró bűncselekménynél vagy súlyos bűncselekménynél, gyors, nyilvános tárgyalást biztosít pártatlan esküdtbírósággal, abban a kerületben, amelyben a bűncselekmény történt, és megtiltja, hogy valakit ugyanazért a bűncselekményért kétszer vád alá helyezzenek.
Ünnepség a Washington-szobornál, az amerikai függetlenségi nyilatkozat 169. évfordulóján 1945 július (korabeli filmhíradó, videó)
