Szilágyi Domokos (1938. július 2. – 1976. november 2.)

Szilágyi Domokos50 esztendeje hunyt el Szilágyi Domokos, a 20. századi erdélyi magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb, legújítóbb és legmeghatározóbb költője, írója, irodalomtörténésze és műfordítója. A romániai magyar irodalom ún. második forrásnemzedékének vezéregyénisége volt, akinek költészete radikálisan megújította a lírai formanyelvet.

Nagysomkúton született, a kolozsvári egyetemen szerzett magyar szakos diplomát, majd neves irodalmi lapok – köztük a Korunk és az Igaz Szó – szerkesztőjeként tevékenykedett.

Lírája a klasszikus formai hagyományok, a magával ragadó zeneiség és az avantgárd modernség egyedülálló ötvözete. Műveiben mély intellektualizmussal és megrázó őszinteséggel szólaltatta meg a huszadik századi ember egzisztenciális szorongását, az egyén kiszolgáltatottságát és a történelem viharait. Kivételes költői tehetsége mellett elismert irodalomtörténész, virtuóz műfordító és közkedvelt gyermekversek szerzője is volt.

Életét és kivételes alkotóerejét a kommunista diktatúra fojtogató légköre, a Securitate általi kényszerű beszervezése, valamint a súlyosbodó depresszió fokozatosan roppantotta meg. A felőrlő lelki terheket és a szabadság hiányát nem bírva, 1976. november 2-án, mindössze harmincnyolc évesen önkezével vetett véget életének Kolozsváron.

Halálának ötvenedik évfordulóján egy olyan egyetemes jelentőségű alkotóra emlékezünk, akinek tragikus sorsa és múlhatatlan értékű, nyelvi varázslattal teli életműve ma is elemi erővel szólítja meg a kultúrára fogékony olvasóközönséget.

Legfontosabb kötetei

  • Álom a repülőtéren (1962)
  • Kortársunk, Arany János (1969) – irodalomtörténeti tanulmány
  • Búcsú a trópusoktól (1969)
  • Sajtóértekezlet (1972)
  • Öregek könyve (1976)

További hasonló témájú videók