A nürnbergi per

Nyolcvan évvel ezelőtt, 1946. szeptember 30-án hirdette ki a németországi Nürnbergben összeült nemzetközi katonai bíróság a náci főbűnösökre kirótt ítéletét: a huszonkét vádlottból tizenekettőt halálbüntetéssel sújtottak, köztük a távollévő Bormant, heten börtönbüntetést kaptak, míg Schachtot, Papent és Fritschet szabadon engedték.

A nürnbergi perben 22 náci vezetőt bűnösnek találtak. A per megmutatta, hova vezethet a jog és az erkölcs szétválása, hiszen nem volt könnyű elítélni olyan embereket, akik hatályos, de erkölcstelen törvények szerint jártak el. A tárgyalás, amely örökre átírta a nemzetközi jog történetét.

Csökkentette a szövetségesek elégtétel-érzetét, hogy az elsőszámú bűnösök nem kerültek törvényszék elé. Adolf Hitler, a náci propagandaminiszter Joseph Goebbels és az SS főnöke, Heinrich Himmler is öngyilkos lett még a per előtt. Így végül 24 náci vezető ellen tudtak csak vádat emelni – közülük is voltak, akik sikeresen megúszták a felelősségre vonást.

A vádlottak közül Hermann Göring állt az első helyen. Ő tette a Luftwaffét őrületes rombolóerővé, valamint ő hirdette meg a hírhedt „végső leszámolás” programját. Nürnbergben Hitler politikai örököseként próbálta beállítani magát és nyíltan provokálta a jelenlévő ügyészeket. Tetteiért halálra ítélték, az akasztást azonban elkerülte: a kivégzése előtti éjszakán öngyilkos lett. A mai napig ő a per egyik legvitatottabb, legösszetettebb alakja.

A törvényszék 1945. október 18. és 1946. október 1. között 218 tárgyalási napon, 407 ülést tartott, mely alatt kihallgattak 236 tanút és 300 000 esküvel hitelesített írásbeli vallomást tanulmányoztak át. A vádlók 2630, a védők 2700 dokumentumot nyújtottak be. A jegyzőkönyvek – 16 000 oldalon – 4 milliónál is több szót tartalmaztak. Összesen több mint 200 tonna papírt használtak fel, valamint 27 000 méter szalagot és 7000 lemezt a hangok rögzítésére. 7000 fényképfelvétel készült. Az összes dokumentumot 22 vaskos kötetben 14 638 oldalon tették közzé az úgynevezett „Kék kötetekben”.

Joachim von Ribbentrop – Hitler volt külügyminisztereként szintén bíróság elé került. 1939-ben ő írta alá a Szovjetunióval kötött Molotov-Ribbentrop-paktumot, emellett munkája során végig a háború egyik legaktívabb támogatója volt. Nürnbergben gyakran zavartnak tűnt, és csak annyit ismételgetett: „parancsokat teljesítettem”. A periratok azonban egyértelműen bizonyították: Ribbentrop a háború legfőbb kitervelői közé tartozott. Végül több vádpontban is bűnösnek találták és halálra ítélték. 1946. október 16-án akasztották fel.

Wilhelm Keitel – a Wehrmacht vezetője • Wilhelm Keitel volt az, aki aláírta a hadifoglyok, civilek és partizánok kivégzését legalizáló parancsokat. Magát a per alatt végig a Führerhez hű katonájaként jellemezte és hangsúlyozta: csupán utasításokat teljesített. Ez azonban nem volt elég a védekezéshez – őt is akasztófa általi halálra ítélték. Szemtanúk szerint a büntetés végrehajtása közben Keitel nagyon fegyelmezetten viselkedett – így vált a vak engedelmesség szimbólumává.

Alfred Rosenberg – a nácizmus főideológusa • Rosenberg a Huszadik század mítosza című mű szerzője, valamint a keleti megszállt területek minisztere volt a Harmadik Birodalom fénykorában. Részt vett az ukrajnai és fehéroroszországi elnyomás megszervezésében, valamint az antiszemita ideológia terjesztésében is. Érzelemmentesen és bármiféle megbánás nélkül állt a bíróság elé – így a terror intellektuális igazolásának szimbóluma maradt.

Julius Streicher – a gyűlöletpropaganda arca • A Der Stürmer antiszemita lap szerkesztőjeként nem töltött be kormányzati pozíciót, mégis óriási szerepe volt annak a gyűlöletkultúrának a kialakításában, amely végül a holokauszthoz vezetett. Nürnbergben népírtással vádolták. Megszállottságát jelzi, hogy kivégzése előtt is zavaros, uszító monológokat kiabált.

Ernst Kaltenbrunner – az SS vezetője • Heydrich halála után ő vette át az SS és az RSHA irányítását. Ő felügyelte a koncentrációs táborok rendszerét, ő írta alá a tömeges deportálásokat, illetve aktív résztvevője volt a „Éjszaka és köd” rendelet megalkotásának, amely többezrek eltűnéséhez vezetett. A végsőkig ártatlannak vallotta magát.

További halálos ítéletek 

A per során kivégezték még Hans Frankot (a lengyel területek volt kormányzóját), Wilhelm Frick volt belügyminisztert, Alfred Jodl vezérkari főnököt, Fritz Sauckelt (aki a kényszermunka program egyik felelőse volt), Arthur Seyss-Inquart-ot (a hollandiai megszállás egyik megbízottját), valamint Hitler párttitkárát, Martin Bormannt (akit a távollétében ítéltek halálra). A nürnbergi per ezzel a háborús bűncselekmények ellen harcoló igazságszolgáltatás egyik legfőbb jelépévé vált. (Forrás: Múlt-Kor)

A NÜRNBERGI PER • dokumentumfilm 1. rész

A NÜRNBERGI PER • dokumentumfilm 2. rész

• • •

A Nürnberg (Nuremberg: The trial of Hermann Goering) című angol 50 perces dokumentumfilm a történelmi jelentőségű nürnbergi per részleteit tárja a nézők elé, melyet a győztes hatalmak 21 náci vezető ellen indítottak a második világháború befejezését követően. Az eljárás legmagasabb rangú vádlottja Hermann Göring, az első világégés repülős hőse és a Gestapo egykori első embere volt, aki a nácik 1933-as hatalomra kerülése után Hitler bizalmi embereként egészen a légügyi miniszterségig és a birodalmi marsallságig vitte. A nürnbergi igazságügyi palota 600-as termében lefolytatott 216 bírósági ülés során a nemzetközi bíróság háborús és emberiség elleni bűnök egész sorát bizonyították rá, de Göring – elébe sietvén saját sorsának – elkerülte az ítéletvégrehajtást.

• Rendező: James Vanderbilt
• Főszereplők: Rami Malek (Douglas Kelley) és Russell Crowe (Hermann Göring)
• Játékidő: 148 perc
• Magyarországi bemutató: 2026. január 1. (Forgalmazó: Vertigo Média Kft.)
• A film alapapanyagául Jack El-Hai The Nazi and the Psychiatrist című könyve szolgált.

Teljes film a linken.