100 éve született Hernádi Gyula

100 éve, Oroszváron született Hernádi Gyula, József Attila-, és Kossuth-díjas író, forgatókönyvíró.

18 éves koráig Pannonhalmán élt, ahol édesapja főjegyzőként dolgozott, nagyapja híres orvos volt. Tanulmányait a győri bencés gimnáziumban végezte, mint bejáró diák. 

Érettségi után, 1944-ben a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem hallgatója lett, azonban a háború megszakította tanulmányait. Leventeként került orosz hadifogságba, a Krím félszigetre, ahonnan csak 1947-ben térhetett haza.

Ezután többféle tanulmányba is belefogott, népi kollégista is volt. 1950-től vállalati közgazdászként dolgozott a Városépítési Tudományos és Tervező Intézetben. 1970-től a Huszonötödik Színháznál, majd a Népszínháznál, később a kecskeméti Katona József Színháznál volt dramaturg, illetve művészeti vezető. 1991-től a Független Magyar Írók Szövetségének az elnöke volt.

Irodalmi művel először 1955-ben jelentkezett: költeményei, novellái, kisebb regényei jelentek meg.

Ismertté elsősorban Jancsó Miklós filmjeihez készült forgatókönyveivel vált. Első közös filmjük az 1964-ben bemutatott Oldás és kötés volt és ezt egy sor másik film követte. Műveiben gyakran jelentek meg egyedi, meghökkentő ötletek, horrorisztikus képek.

1976-ban József Attila-díjjal, 1996-ban Szép Ernő-díjjal és alternatív Kossuth-díjjal, 1999-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 2005. július 21-én hunyt el Budapesten.

Műveiből: A péntek lépcsőin (kisregény), Deszkakolostor (elbeszélések), Sirokkó (regény), Falanszter (dráma), Vörös rekviem (regény), Jézus Krisztus horoszkópja (elbeszélések), Szép magyar tragédia (dráma), Vitam et sanguinem (filmregény), Jancsó Miklós szeretői (regény), Lélekvándorlás.

Fent:

A boldogság lépcsői – In memoriam Hernádi Gyula (előzetes)