Egy hontalan európai: Végel László 85 éves

Végel László
Végel László a Klubrádióban

Ma ünnepli 85. születésnapját Végel László Kossuth-díjas regény- és drámaíró, esszéista. A hatvanas években foglalkozott irodalomkritikával, a nyolcvanas években pedig színházkritikával.

1941. február 1-jén született a királyi Jugoszláviában, Szenttamáson (Srbobran).

Az elemi iskoláit Szenttamáson, a gimnáziumot Újvidéken fejezte be. Az újvidéki Magyar Tanszék és a belgrádi Filozófiai Tanszék hallgatója volt.

Az 1960-as évektől kezdve a vajdasági magyar irodalom és közélet meghatározó alakja. Először az újvidéki Képes Ifjúság című lap munkatársa, majd 1971-től 1980-ig a Magyar Szó című napilap Kilátó című irodalmi mellékletének szerkesztője. Közben 1965-től 1971-ig az Új Symposion szerkesztőbizottságának is tagja. 1980 és 1991 között az Újvidéki Televízió dramaturgja volt.

Számos nem magyar nyelvű lapnak és folyóiratnak is dolgozott, köztük az újvidéki Polja (1968–1971) című folyóiratnak, a belgrádi Politika című napilapnak, amelynek állandó színikritikusa volt, majd a zágrábi Prolognak (1987–1989).

1992-ben eltávolították munkahelyéről; a délszláv háború alatt többször bujkálnia kellett, miután a miloševići hatalom nemkívánatos személynek nyilvánította.

1994–2002 között a jugoszláviai Soros Alapítvány újvidéki irodavezetője volt. 2002-től a Szépírók Társaságának, 2003-tól a belgrádi Helsinki Bizottság Tanácsának tagja. 2006–2007 között a német DAAD ösztöndíjasa Berlinben.

Írásai német, angol, szerb, horvát, szlovén, holland, bolgár és albán, fordításban jelentek meg.

Végel László honlapja.

Végel László elérhető művei a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján.

A Heti Jégbüfében Rangos Katalinnal (2024):

Fent:

2009-ben Hajdú Eszter Végel László Kossuth-díjas újvidéki íróról készít rövid-portréfilmet „Hontalan esszék” címmel. Végel Lászlóval egy napon keresztül borongol a rendező Novi Sad utcáin. Ellátogatnak együtt az író kedvenc helyeire, például a piacra. Végel László megmutatja egykori munkahelyének, a lebombázott újvidéki televíziónak romjait. Elmennek együtt Temerinbe, ahol Végelnek bújkálnia kellett, a Milosevics-rezsim ellenségeként. „Amerikai kém, vad magyar nacionalista, hontalan fattyú” – Végel Lászlót ilyen jelzőkkel illetik, akik nem tudnak mit kezdeni indivídumának szabadságával, európaiságával.

2. rész: