Kék Duna keringő

200 éve született Bécsben ifj. Johann Strauss osztrák zeneszerző, aki a Kék Duna keringőt adta a világnak.

Kortársai a Keringőkirály névvel illették. Osztrák zeneszerző család tagja. Apja, idősebb Johann Strauss kiváló zeneszerző és karmester, aki saját zenekarával arat sikereket.

Az ifjú Johann 1843-tól zeneszerzést tanul Hoffmannál és Drechslernél. A tehetséges és heves vérmérsékletű fiatalember 1844-ben saját zenekarát megalapítva apja vetélytársává válik. Ez a versengés 1849-ig, az apa haláláig tart. Az időközben egyre népszerűbb fiú hamarosan egyesíti saját és apja zenekarát, és hosszabb koncertkörutakra indul.

Egyik legnépszerűbb művével, a Kék Duna-keringővel 1867-ben óriási sikert arat Párizsban. 1872-ben, amerikai vendégszereplésekor a népszerű bécsi zenei stílusok: a keringő, operett, polka képviselőjeként mutatkozik be. Az elismerés itt is osztatlan. A párizsi bemutatók és amerikai turné után az oroszországi koncertek egyaránt mozgalmassá teszik életét a bécsi fellépések mellett.

Nemcsak bravúros zenészként és kiváló zeneszerzőként, hanem jó szervezőként is részt vesz a bécsi zenei életben: 1863 és 1870 között az udvari bálokat vezeti, s talán ebből kifolyólag később, 1877-ben a párizsi operabál rendezésével is megbízzák.

A koncertkörutak közötti időszakokban pedig folyamatosan komponál. Az Indigó, a Római karnevál és a Denevér premierje egyaránt nagy jelentőséggel bír.

Magánélete kevésbé szerencsésen alakul. Első felesége, Jetty Treffz 1878 tavaszán meghal. Következő házassága Angelica Dittrich-hel csak öt évig tart. Harmadik házasságát Adele Strauss-szal (született Deutsch) 1885-ben köti.

Többszáz keringőjét, több tucat polkáját, indulóit és színpadi műveit (operettjeit) napjainkig szívesen adják elő a világ hengversenytermeiben és operettszínházaiban.

1899. június 3-án ifj. Johann Strauss, a Walzer-König ezt a gazdag örökséget hagyta ránk.

Fent: Az Éljen a Magyar (Long live the Magyar! Op.332) ifj. Johann Strauss 1869-ben írt polkája, a magyar nemzetnek ajánlotta a művet. 1869.márciusában adták elő a Pesti Vígadóban. Előadja a Berlini Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Fricsay Ferenc.

A denevér (Die Fledermaus)

Ősbemutatója 1874. április 5-én volt a Theater an der Wienben. A Pesti Nemzeti Színházban ugyanabban az évben november 14-én mutatták be. A magyar nyelvű bemutatóra 1882. augusztus 25-én került sor a Népszínházban.

A denevér Roderich Benedix német vígjátékíró Fogház című darabjától nagy utat tett meg, míg végül Strauss-operett lett belőle. A darab megjárta Párizst Réveillon címmel, azután eljutott Bécsbe. Steiner színiigazgatónak nagyon párizsias volt, kicsit bécsiessé kellett tenni. A zeneműkiadó Léwy ajánlotta figyelmébe Karl Haffner és Richard Genée szövegírókat, akik azután megírták az operett szövegkönyvét. Végül a darab három felvonásos mű lett, ami 1870 táján Bécsben játszódik.

Pizzicato-polka

Ifj. Johann Strauss és öccse, Josef Strauss együtt komponálták ezt a különleges tánczenét 1859-ben. A megszokottól eltérően a vonósok nem használják vonóikat ebben a zenekari darabban, hanem pengetéssel szólaltatják meg hangszereiket.

Tavaszi hangok (Frühlings-stimmen) op. 410.

1883 májusában Richard Genée szövegével adta elő ezt a keringőt a népszerű énekesnő, Bianchi Bianca. Akkor ott a Theater an der Wien közönsége körében nem aratott sikert, inkább középszerűnek ítélték a művet.

Kapcsolódó:

Jókai-regényből is operettet írt a keringőkirály