A francia sanzon magyar megújítója

120 éve született Kozma József zeneszerző, a francia sanzon megújítója.

Leghíresebb szerzeménye Marcel Carné Az éjszaka kapui (1946) című filmjében felcsendült Les Feuilles mortes (Hulló levelek), amelyet Jacques Prévert költő szövegével Yves Montand (fent), Juliette Gréco és Édith Piaf, angolul pedig Sinatra és Nat King Cole tett világszerte ismertté. Angol címén (Autumn Leaves) – főleg Oscar Petersonnak köszönhetően – dzsessz-sztenderddé vált, s tette halhatatlanná Kozma Józsefet. E dalát 1980-ban a francia Filmművészeti és Filmtechnikai Akadémia tagjai megválasztották „a francia filmművészet legszebb dalának”.

Ezen kívül filmhez csak egy dalt komponált: Florelle dalát Prévert versére Jean Renoir Lange úr vétke című művébe 1936-ban. Marcel Carné Jennyjének főcímében jelenik meg először a neve.

Ezután Renoirral dolgozott: ő írta meg az Állat az emberben számára a „sínek szimfóniájá”-t, és ő hangszerelte és állította össze a Marseillaise és A játékszabály klasszikus zenéjét.

A háború után igyekezett szabadulni az 1930-as, 1940-es évek bevált „megzenésített főcímdal” konvenciójától, varieté- és kocsmaélményeit vitte a vászonra. Igazi népi zenét, utcai dalokat írt, amelyek a hétköznapok valóságában gyökereznek, mégis finom költőiség fonja át őket– ideálisan folytatják Jacques Prévert dialógusait. Dalaiban a hagyományos kuplé/refrén szerkezetnél nagyobb szabadságot biztosított a szövegnek, hangszerelését forradalminak tartották a maga korában.

A francia mozi állandó zeneszerzőjévé vált, ekkor már Joseph Kosma néven ismert férfi a hatvanas évek hajnaláig több mint ötven filmhez készített zenét – köztük a brüsszeli tizenkettő egyikévé választott A nagy ábrándhoz (r. Jean Renoir, 1937), valamint A szerelmek városához (r. Marcel Carné, 1945).

A filmzenéken kívül írt balettzenét, baletteket és pantomimeket Marcel Marceau-nak 1952-től, színpadi és kísérőzenét Jean-Paul Sartre darabjaihoz, zenekari, kamara- és vokális műveket, modern operát: A lyoni takácsokat Berlinben mutatták be 1959-ben; az Elektronikus szerelem bemutatója Párizsban 1961-ben, Budapesten pedig 1963-ban volt, a Huszárokat 1969-ben Lyonban, Fel, torreádor! című operettjét 1965-ben Győrben mutatták be.

Carné Juliette, avagy az álmok kulcsa című filmjébe írt zenéjéért 1951-ben Cannes-ban megkapta a legjobb filmzene díját.

Kapcsolódó:

Kozma József Budapesten. Filmhíradók 1955