Kincskeresők XIX. – Madari kézimunkák

Répás Zsófia és Rontó Mátyás, a madari Édes Gergely Alapiskola diákjai, a Madari kézimunkák című előadással érkeztek Galántára.

Felkészítő tanár: Fišer Angéla.

Madari kézimunkák 
Az azsúrozás egyfajta hímzési technika, mely a madari asszonyoknak nem csupán téli elfoglaltságot jelentett, hanem keresetei lehetőséget is. A kézzel készített csodálatos abroszok, terítők, párna- és dunyhahuzatok értéket képviseltek nemcsak a múltban, hanem a jelenben is. Téli estéken vagy éppen reggeleken, amikor a kinti munkák mennyisége minimálisra csökkent, a madari asszonyok nagy részénél előkerültek a varródobok.

A varródob egy fából készült kerek abroncsvolt, melyre bőrszíjjal feszítették rá a kivarrni való kézimunkák anyagát. Legtöbbször gyolcsra vagy vászonra hímeztek. Az anyag minősége a család anyagi helyzetétől is függött, aki tehetősebb volt, drágább, jobb minőségű anyagra tudott hímezni. A bőrszíj segítségével tették feszessé az anyagot, amire éppen hímeztek, ám mivel a munka sokszor hetekig tartott, a kimaradó anyagrészt az ún. dobrongyba csavarták. Ezzel óvták a bepiszkolódástól.

• • •

A XIX.  Kincskeresők konferenciát 2024. november 13–14-én, Galántán, a Hotel CITY konferenciatermében rendezték meg.

A Kincskeresők a regionális értékeket kutató diákok országos konferenciája.

A konferenciára témamegkötés nélkül jelentkezhettek a gyerekek a szülőföldhöz kötődő bemutatókkal – természet- és társadalomtudományos témakörben csakúgy, mint az új, a 21. század követelményeinek megfelelő kezdeményezések, társulások vagy a hely szellemét gazdagító jeles személyek bemutatásával – vagy egyszerűen „csak” a saját családot, szülőket, nagyszülőket bemutató családtörténettel, a nagyszülők fényképalbumán keresztül – hisz ebből is kirajzolódik a regionális történelem egy-egy szelete.

A bemutatott prezentációk sok esetben megfelelnek a tudományos kutatás feltételeinek, de mivel a diákok és a felkészítő tanáraik önállóan választják ki és dolgozzák fel a témákat, előfordulhatnak kevésbé igényes előadások is.

Az országos konferencián 10 perces diákelőadások hangzanak el, melyet az előadók vetített képekkel, esetenként tárgyi emlékek bemutatásával illusztrálnak. Az előadás utáni 5 perces vitában a zsűritagokon kívül a diákok, a tanárok és az érdeklődő közönség is tehet fel a témával kapcsolatos kérdéseket, amelyeket az előadóknak röviden meg kell válaszolniuk.