Kincskeresők XIX. – Ferenczy György krónikája

Dubay Viktória (7.) és Tárnok Emma (7.) a Turczel Lajos Alapiskola és Óvoda, Szalka diákjai a Ferenczy György krónikája című előadással érkeztek Galántára.

Felkészítő tanár: Zalaba Zsófia.  

Ferenczy György édesanyja, Reinthaler Teréz Linz mellől származott, édesapja, Ferenczy György pedig tatai származású volt, és az 1849-es szabadságharcban szolgált. Az ő házasságukból született az édesapa nevét öröklő György fiuk 1852. március 26-án Nagymaroson. Egy évvel később Nagykőrösre költözött a család, majd miután néhány esztendő múlva, egészen pontosan 1859-ben meghalt az édesapa, Reinthaler Teréz ismét férjhez ment, mégpedig Mikes Antalhoz.

Az elemi iskola elvégzése után az ifjú Ferenczy György a nagykőrösi protestáns gimnáziumban folytatta tanulmányait, saját bevallása szerint kitűnő eredménnyel. Az iskola légköre pozitívan hatott rá, megemlíti például, hogy jól kijött valamennyi osztálytársával és tanáraival is. Rendszeresen járt hittanra, továbbá ministrálni. Már ekkor megfogant benne az elhatározás, hogy később egyházi pályára lép: „Bár messzire laktunk a templomtól, kisiskolás koromtól nagydeák koromig mindennap eljártam ministrálni, mert hisz kisgyermek koromtól fogva kedvem volt a papsághoz, s soha más gondolatom nem volt, minthogy az leszek.” [3] Az ifjú Ferenczy elhivatottságát minden bizonnyal a család is támogatta, ugyanis egyik jóakarójuk révén a fiú 1868 őszén Esztergomba került, ahol a bencéseknél a 6.gimnáziumi osztályt kezdte meg. 1869 júliusában pedig felvételt nyert az esztergomi papi szemináriumba.

• • •

A XIX.  Kincskeresők konferenciát 2024. november 13–14-én, Galántán, a Hotel CITY konferenciatermében rendezték meg.

A Kincskeresők a regionális értékeket kutató diákok országos konferenciája.

A konferenciára témamegkötés nélkül jelentkezhettek a gyerekek a szülőföldhöz kötődő bemutatókkal – természet- és társadalomtudományos témakörben csakúgy, mint az új, a 21. század követelményeinek megfelelő kezdeményezések, társulások vagy a hely szellemét gazdagító jeles személyek bemutatásával – vagy egyszerűen „csak” a saját családot, szülőket, nagyszülőket bemutató családtörténettel, a nagyszülők fényképalbumán keresztül – hisz ebből is kirajzolódik a regionális történelem egy-egy szelete. A bemutatott prezentációk sok esetben megfelelnek a tudományos kutatás feltételeinek, de mivel a diákok és a felkészítő tanáraik önállóan választják ki és dolgozzák fel a témákat, előfordulhatnak kevésbé igényes előadások is.

Előfordulhat, hogy az adatközlők kis száma miatt nem kap a kérdező teljes képet a témáról. Mivel életkorukból adódóan a diákok hajlamosak kritika nélkül elfogadni az adatközlők állításait, néha pontatlan információk is megjelenhetnek a prezentációban. A komoly, tudományos kutatásoknál ezt több forrásból származó információk egybevetésével tudják megoldani.

Az országos konferencián 10 perces diákelőadások hangzanak el, melyet az előadók vetített képekkel, esetenként tárgyi emlékek bemutatásával illusztrálnak. Az előadás utáni 5 perces vitában a zsűritagokon kívül a diákok, a tanárok és az érdeklődő közönség is tehet fel a témával kapcsolatos kérdéseket, amelyeket az előadóknak röviden meg kell válaszolniuk.