Kincskeresők XIX. – Falusi disznóölés

Královič Ádám (9.) Vanko Norbert Bence (9.) a Csemadok Felsőszeli Alapszervezete képviseletében a Falusi disznóölés című előadással érkeztek Galántára.

Felkészítő: Mészáros Magdolna. 

 A falusi háztartások egyik legnépszerűbb tradíciója volt egykor a disznóölés, melyet rendszerint télen, a karácsony előtti időszakban, vagy a hideg farsangi napokban tartottak. A népszokások közül ez volt az egyik, legtöbb embert megmozgató esemény, mely mára kultúránk szerves részét képezi.

A disznóölés nagy eseménynek számított a háznál, ezért jól fel kellett rá készülni: megegyezni a disznóölővel a dátumban és az idő­pontban, megszólítani a szomszédokat, akik majd segítenek lefogni a disznót. 

A disznóölés utolsó fázisában egyszerre több végtermék készül, beleértve a hurkát és kolbászt is. Emellett folyamatosan készülnek a délben fogyasztható főtt húsok, sültek, valamint a disznótor hagyományos fogásai a záró vacsorához. Kolduskása – Az abálé színét lemerték, félretették, a többit leszűrték. Min­den kiló árpa- vagy kukoricadarához két és fél liter abálevet öntöttek, megfűszerezték vöröshagymával, köménymaggal, borssal, sóval, majoránnával és fel­főzték.

Amikor már az dara megpuhult, hozzáöntötték a felfogott disznóvért, és sűrűre főzték. Ezután kisebb edényekbe rakták, nehogy a nagy tömegű kása megsavanyodjék reggelre.

• • •

A XIX.  Kincskeresők konferenciát 2024. november 13–14-én, Galántán, a Hotel CITY konferenciatermében rendezték meg.

A Kincskeresők a regionális értékeket kutató diákok országos konferenciája.

A konferenciára témamegkötés nélkül jelentkezhettek a gyerekek a szülőföldhöz kötődő bemutatókkal – természet- és társadalomtudományos témakörben csakúgy, mint az új, a 21. század követelményeinek megfelelő kezdeményezések, társulások vagy a hely szellemét gazdagító jeles személyek bemutatásával – vagy egyszerűen „csak” a saját családot, szülőket, nagyszülőket bemutató családtörténettel, a nagyszülők fényképalbumán keresztül – hisz ebből is kirajzolódik a regionális történelem egy-egy szelete. A bemutatott prezentációk sok esetben megfelelnek a tudományos kutatás feltételeinek, de mivel a diákok és a felkészítő tanáraik önállóan választják ki és dolgozzák fel a témákat, előfordulhatnak kevésbé igényes előadások is.

Előfordulhat, hogy az adatközlők kis száma miatt nem kap a kérdező teljes képet a témáról. Mivel életkorukból adódóan a diákok hajlamosak kritika nélkül elfogadni az adatközlők állításait, néha pontatlan információk is megjelenhetnek a prezentációban. A komoly, tudományos kutatásoknál ezt több forrásból származó információk egybevetésével tudják megoldani.

Az országos konferencián 10 perces diákelőadások hangzanak el, melyet az előadók vetített képekkel, esetenként tárgyi emlékek bemutatásával illusztrálnak. Az előadás utáni 5 perces vitában a zsűritagokon kívül a diákok, a tanárok és az érdeklődő közönség is tehet fel a témával kapcsolatos kérdéseket, amelyeket az előadóknak röviden meg kell válaszolniuk.