Kincskeresők XIX. – A nagyölvedi nagy fal

Šurányi Brigitta (6.) és Tomašovský Dávid (7.), a Nagyölvedi Alapiskola és Óvoda diákjai A nagyölvedi nagy fal című előadással érkeztek Galántára.

Felkészítő tanár: Tóth Anikó.  

Nagyölved  a  Nyitrai  kerület  Lévai  járásának  délnyugati  csücskében  fekszik.  A Garam  alsó  folyásától  nyugatra,  a  Dunától  északra,  a  hajdani  párkányi  járás északnyugati  szélén,  a  Garami-hátság  dimbes-dombos  területén  található.

Északról Farnad községgel, nyugatról Csúz községgel, délről Szőgyén községgel, délkeletről  Bart  községgel,  keletről  Kéty  községgel  és  északkeletről  Kural  községgel  határos.  A nagyölvedi táj legmagasabb  pontja  a  pipískei  dűlőben  lévő  Almahegy  (272).  Területe  1956  hektár. Régen mocsaras terület volt a Réteken, melyet később lecsapoltak. „Határa fekete homok  és  agyag  s  igen  termékeny és  első  osztálybeli.”  (Fényes  Elek  1851)  Az  agyagot főleg  a  házak  építésénél  hasznosította  a  lakosság.  A  Hagyigács  éppen  ilyen  mély, meredek falú, sárgaföldes gödör volt, míg fel nem töltődött. A Község Erdeje dűlőben található Homokos is az itt élőket szolgálta, szolgálja. Homokosunk egy 13 millió évvel ezelőtt ezen a tájon hullámzó tenger maradványa.

• • •

A XIX.  Kincskeresők konferenciát 2024. november 13–14-én, Galántán, a Hotel CITY konferenciatermében rendezték meg.

A Kincskeresők a regionális értékeket kutató diákok országos konferenciája.

A konferenciára témamegkötés nélkül jelentkezhettek a gyerekek a szülőföldhöz kötődő bemutatókkal – természet- és társadalomtudományos témakörben csakúgy, mint az új, a 21. század követelményeinek megfelelő kezdeményezések, társulások vagy a hely szellemét gazdagító jeles személyek bemutatásával – vagy egyszerűen „csak” a saját családot, szülőket, nagyszülőket bemutató családtörténettel, a nagyszülők fényképalbumán keresztül – hisz ebből is kirajzolódik a regionális történelem egy-egy szelete. A bemutatott prezentációk sok esetben megfelelnek a tudományos kutatás feltételeinek, de mivel a diákok és a felkészítő tanáraik önállóan választják ki és dolgozzák fel a témákat, előfordulhatnak kevésbé igényes előadások is.

Előfordulhat, hogy az adatközlők kis száma miatt nem kap a kérdező teljes képet a témáról. Mivel életkorukból adódóan a diákok hajlamosak kritika nélkül elfogadni az adatközlők állításait, néha pontatlan információk is megjelenhetnek a prezentációban. A komoly, tudományos kutatásoknál ezt több forrásból származó információk egybevetésével tudják megoldani.

Az országos konferencián 10 perces diákelőadások hangzanak el, melyet az előadók vetített képekkel, esetenként tárgyi emlékek bemutatásával illusztrálnak. Az előadás utáni 5 perces vitában a zsűritagokon kívül a diákok, a tanárok és az érdeklődő közönség is tehet fel a témával kapcsolatos kérdéseket, amelyeket az előadóknak röviden meg kell válaszolniuk.