Kincskeresők XIX. – A nádszegi templom története

Győri Emese (SZKI 2.), a dunaszerdahelyi Vidékfejlesztési Szakközépiskola diákja, A nádszegi templom története című előadással érkezett Galántára.

Felkészítő tanár: Kis Lívia.

„Nádszeg lakói a falu betelepítésének idején, a 16. század végén és a 17. század elején mind reformátusok és magyarok voltak. Ez a tény azzal magyarázható, hogy a Thurzó család, amely Nádszeg földesura volt abban az időben, Magyarország legjelentősebb református családjai közé tartozott (konkrétan ágostai hitvallású evangélikus). Ez időben nagyban érvényesült a „cuius regio, eius religio” elv, vagyis amilyen a földesúr vallása, olyan a birtok lakóié is. Ezt bizonyítja az 1634-es egyházlátogatási jegyzőkönyv, amelyet Draskovits György váci püspök és pozsonyi prépost, az esztergomi egyházmegye főesperese készített Pázmány Péter érsek megbízásából.

Az első nádszegi templom feltehetően gróf Thurzó Mihály, vagyis a földesúr segítségével épült, ami általános gyakorlat volt nemcsak a középkorban, hanem az újabb időkben is. Jelentős változások a falu lakosainak felekezeti hovatartozásában 1642 után következtek be, az Esterházy család ugyanis ekkor véglegesen megszerezte a semptei uradalmat, melynek Nádszeg is része volt. Róluk köztudomású, hogy birtokaikon támogatták a rekatolizációt.

A birtok átvétele után már 1642-ben megkezdődött ez a folyamat Nádszegen is. A templomot a katolikusoknak adták. Az 1647-évi országgyűlésen III.Ferdinánd ugyan elrendelte 90 templom visszaadását a protestánsoknak – közéjük tartozott a nádszegi is – de ez itt mégsem valósult meg. Az 1660-as évektől Szelepcsényi György érsek állt a rekatolizáció élére. Ekkor szűnt meg a nádszegi és a kürti református egyházközség is.”

• • •

A XIX.  Kincskeresők konferenciát 2024. november 13–14-én, Galántán, a Hotel CITY konferenciatermében rendezték meg.

A Kincskeresők a regionális értékeket kutató diákok országos konferenciája.

A konferenciára témamegkötés nélkül jelentkezhettek a gyerekek a szülőföldhöz kötődő bemutatókkal – természet- és társadalomtudományos témakörben csakúgy, mint az új, a 21. század követelményeinek megfelelő kezdeményezések, társulások vagy a hely szellemét gazdagító jeles személyek bemutatásával – vagy egyszerűen „csak” a saját családot, szülőket, nagyszülőket bemutató családtörténettel, a nagyszülők fényképalbumán keresztül – hisz ebből is kirajzolódik a regionális történelem egy-egy szelete. A bemutatott prezentációk sok esetben megfelelnek a tudományos kutatás feltételeinek, de mivel a diákok és a felkészítő tanáraik önállóan választják ki és dolgozzák fel a témákat, előfordulhatnak kevésbé igényes előadások is.

Előfordulhat, hogy az adatközlők kis száma miatt nem kap a kérdező teljes képet a témáról. Mivel életkorukból adódóan a diákok hajlamosak kritika nélkül elfogadni az adatközlők állításait, néha pontatlan információk is megjelenhetnek a prezentációban. A komoly, tudományos kutatásoknál ezt több forrásból származó információk egybevetésével tudják megoldani.

Az országos konferencián 10 perces diákelőadások hangzanak el, melyet az előadók vetített képekkel, esetenként tárgyi emlékek bemutatásával illusztrálnak. Az előadás utáni 5 perces vitában a zsűritagokon kívül a diákok, a tanárok és az érdeklődő közönség is tehet fel a témával kapcsolatos kérdéseket, amelyeket az előadóknak röviden meg kell válaszolniuk.