L. Juhász Ilona és Liszka József könyveiről a Győri Könyvszalonon (2)

A Győri Könyvszalon keretében került sor november 16-án L. Juhász Ilona: Komárom emlékjelei az államfordulatok és a rendszerváltások tükrében (Jelek a térben 6. kötet) és Liszka József: Telt ház előtt… Egy néprajzkutató töprengései. Napló-jegyzetek 2001–2004 c. legújabb köteteinek bemutatójára.

Felvételünk első részében L. Juhász Ilona ismerteti a komáromi Etnológiai Központ publikációs tevékenységét.

A következő részben két kiváló etnológusunk legújabb kötetei kapcsán szó esik majd a néprajzkutatás helyéről és lehetőségeiről, a (szlovákiai magyar) kulturális életben betöltött szerepéről, életutakról és tervekről.
Moderátor: Haraszti Mária

A Győri Könyvszalon szervezője a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér.

A rendezvény megvalósulását a Kisebbségi Kulturális Alap támogatta.

L. Juhász Ilona:  Komárom emlékjelei az államfordulatok és a rendszerváltások tükrében (Jelek a térben, 6. kötet)
Kiadó: Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja
Liszka József: Telt ház előtt… Egy néprajzkutató töprengései. Napló-jegyzetek 2001–2004
Kiadó: Vámbéry Polgári Társulás, Dunaszerdahely

__________________

Ezek, valamint a többi kötet megrendelhető az  Etnológiai Központ oldalán.

__________________

Liszka József (1956), etnológus, folklorista

A budapesti ELTE Bölcsészettudományi Karán néprajz-régészet szakon szerzett diplomát (1980), majd ugyanott doktorált (1987), szerzett PhD-fokozatot (2003), illetve habilitált (2008). 1980 és 1991 között az Érsekújvári Járási Múzeum régésze, majd 1997-ig a komáromi Duna Menti Múzeum néprajzkutatója. 1997-től a komáromi Etnológiai Központ igazgatója, 2006-tól a komáromi Selye János Egyetem tanára, 2008-tól docense. 2016-tól a nemzetközi kapcsolatokért felelős rektorhelyettese. 1989 decemberében többedmagával létrehozta a (Cseh)Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaságot, amelynek 1997-ig elnöke volt. A budapesti, debreceni, kolozsvári passaui és páduai egyetem néprajzi tanszékeinek több alkalommal vendégtanára, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Kultúrák Karának pedig óraadó tanára volt. A bonni Humboldt Alapítványnak köszönhetően három, illetve négy hónapot töltött Passauban az ottani zehasonlító Néprajzi Tanszék vendégeként végezett kutatásokat, majd 1997 első felében ugyanezt a munkát a marburgi egyetem Európai Etnológia és Kultúrakutatás Tanszékén folytatatta. Ugyancsak a
Humboldt Alapítványnak köszönhetően három, illetve négy hónapot töltött Passauban az ottani egyetem néprajzi tanszékén vendégkutatóként (2001, 2003).
A 200-at elérő tudományos közleménye magyar, szlovák, cseh és német szaklapokban jelennek meg (miközben természetesen a különféle kutatási beszámolói, recenzió, közéleti témájú jegyzetei, ismeretterjesztő cikkeinek a száma is több száz). Csaknem három tucatnyi önálló kötetet jegyzett, ezek közül néhány, fontosabb:

  • Ágas-bogas fa. Néprajzi ismeretek alapfokon (négy kiadásban: 1986, 1992, 1995, 2002);
  • A szlovákiai magyar nemzetiség etnográfiai és folklorisztikai bibliográfiája. A 19. század elejétől 1986 végéig (1988);
  • „Tudománynak kezdetiről”. Magyar néprajzkutatóként Szlovákiában 1979-1998 (1998);
  • Állíttatott keresztínyi buzgóságbul… Tanulmányok a szlovákiai Kisalföld szakrális kisemlékeiről (2000);
  • A szlovákiai magyarok néprajza. (2002);
  • Národopis Maďarov na Slovensku (2003);
  • Zwischen den Karpaten und der Ungarischen Tiefebene. Volkskunde der Ungarn in der Slowakei (2003);
  • Két Duna keríti… Tanulmányok a Csallóköz néprajzához (2005);
  • Bevezetés a néprajzba. A magyar néprajz/európai etnológia alapjai (2006);
  • Populáris kultúra (2010);
  • Bevezetés a folklorisztikába. Szöveges folklór (2011);
  • Átmenetek. Folklór és nem-folklór határán (2013);
  • Szent Háromság egy Isten dicsőségére… A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében (2015);
  • Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (2016).

Naplójegyzetei három kötetben láttak napvilágot:
Termékeny homályban. Egy néprajzkutató töprengései. Napló-jegyzetek: 1976–1995 (2006); Úton lenni. Egy néprajzkutató töprengései. Napló-jegyzetek: 1996–2000 (2007); Telt ház előtt. Úton lenni. Egy néprajzkutató töprengései. Napló-jegyzetek: 2000–2005 (2019).

Munkásságát a Magyar Néprajzi Társaság 1988-ban a Jankó János Díj odaítélésével, valamint 1994-ben a Társaság külföldi tiszteleti tagjává való megválasztásával ismerte el. 1988-ban az Alsó-Garam menti néprajzi kutatások megszervezéséért és az eredmények közzétételéért (Új Mindenes Gyűjtemény 7.)
a Szlovák Néprajzi Társaság nívódíjban részesítette. Bibliográfiai tevékenységét a somorjai Bibliotheca Hungarica Alapítvány 1995-ben a Bibliotheca Hungarica-díj odaítélésével értékelte.
Ugyanebben az évben kapta meg Komárom Polgármestere Díját, majd 1997-ben a Fábry-díjat. 1999-ben a Márai Sándor Alapítvány a Nyitott Európáért-díjban részesítette. A szlovákiai magyarok néprajza c.szintézisét 2002-ben Jedlik Ányos-díjjal, 2003-ban pedig Posonium Irodalmi Díj-jal értékelték. 2016-ban
megkapta a Magyar Néprajzi Társaság Pro Ethnographia Minoritatum-emlékérmét, 2018-ban pedig a legmagasabb néprajzi szakmai elismerésnek számító Györffy István emlékérmet.

_______________

L. Juhász Ilona (1960)

Rozsnyón született, eredeti szakmája a népművelés (kultúraszervezés) volt, azonban 2004-ben a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán elvégezte a néprajz szakot és 2006-ban a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán elvégezte a néprajz szakot és 2006-ban Fórum Kisebbségkutató Intézet keretében létrehozott komáromi Etnológiai Központ munkatársa.
Tudományos érdeklődése sokrétű, azonban elsősorban a temetkezési szokások és a temetőkultúra, valamint a nemzeti szimbólumok, emlékjelek/.emlékezetkultúra, a szokásváltozások és az interetnikus kapcsolatok problémaköreire összpontosul. Kutatásait az európai etnológiai szemléletmódra alapozott holisztikus megközelítés jellemzi. Az utóbbi években egy sor, korábban kevésbé vagy egyáltalán nem kutatott téma vizsgálatára hívta fel a figyelmet és végezte el úttörő jellegű feldolgozásukat (pl. fényképhasználat a temetői sírjeleken, halálhelyjelek, a kopjafák”/emlékoszlopok, mint nemzeti jelképek, az internet szerepe a néprajzkutatásban, hiedelmek a 21. században, a két világháború emlékjelei stb.). Ezek eredményeit tanulmányok és/vagy monográfiák formájában adta közre.
Az Etnológiai Központ Acta Ethnologica Danubiana című évkönyvének szerkesztő munkatársa.
Eddig 9 kötete (Egyik Liszka Józseffel közösen) és számos tanulmánya jelent meg különböző témákban magyar, szlovák, cseh és német nyelven. Ezen túl ő állította össze az 1987–2007-es évek anyagát tartalmazó szlovákiai magyar néprajzi bibliográfia 6 kötetét is.

Kötetek:
1. Rudna I. Temetkezési szokások és a temetőkultúra változásai a 20. században. Komárom–Dunaszerdahely: Lilium Aurum 2002, 243 p. /Lokális és regionális monográfiák 2./
2. „Fába róva, földbe ütve‚” A kopjafák/emlékoszlopok mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál. Somorja–Dunaszerdahely: Lilium Aurum 2005, 287 p.
3. Szakrális kisemlékeink. Malé sakrálne pamiatky. Sakrale Kleindenkmäler. Somorja: Fórum Kisebbségkutató Intézet 2006, 95 p. [Liszka Józseffel közösen]
4. Neveitek e márványlapon… A háború jelei. Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez. Somorja: Fórum Kisebbségkutató Intézet 2010, 408 p. /Jelek a térben 3./
5. Rítusok, jelek, szimbólumok. Somorja–Komárom: Fórum Kisebbségkutató Intézet 2011, 224 p. /Notitia historico-ethnologica 5./
6. A harmincnégyes kőnél… Haláljelek és halálhelyjelek az utak mentén. Somorja–Komárom: Fórum Kisebbségkutató Intézet–Etnológiai Központ 2013, 244 p.
7. Amikor mindenki a háborús állapotok igája alatt roskadoz… Erdélyi menekültek a mai Szlovákia területén. Adalékok az első világháborús migráció történetéhez. Somorja–Komárom: Fórum Kisebbségkutató Intézet 2015, 466 p.
8. Örök mementó. A holokauszt emlékjelei Dél-Szlovákiában. Dunaszerdahely: Vámbéry Polgári Társulás 2015, 198 p.
9. Komárom emlékjelei az államfordulatok és rendszerváltások tükrében. Somorja–Komárom: Fórum Kisebbségkutató Intézet–Etnológiai Központ 2018, 416 p. /Jelek a térben 6./

___________________

Fotó: Liszka József, Haraszti Mária és L. Juhász Ilona a Győri Könyvszalonon 

 
 
(Visited 50 times, 1 visits today)

További hasonló témájú videók

%d bloggers like this: