Elhunyt Kurtág Márta

Több mint hetven éven át volt Kurtág György társa az alkotásban és az életben is.

„Úgy kell elképzelni az életünket, hogy ülünk egymás mellett egy-egy karosszékben a pianínó előtt, és komponálok. Ha valami a fejemben elkészül, eljátszom magamnak, majd neki is, és ő megmondja, hogy jó, vagy nem jó.

Ő az első szűrő, akin át kell mennie minden zenémnek.

Bárki másnak csak azután mutatom meg, ha az ő tetszését már elnyerte. Márta jobban érti a komponálást, mint én.”

Rendszeresen koncerteztek közösen, Kurtág kompozíciói mellett gyakran megszólaltatták Bach koráljainak négykezes átiratait is. A BMC Információs Oldala szerint (ahol az elhalálozás dátuma is először megjelent) olyan neves fesztiválokon és koncerttermekben léptek fel, mint a Palais Garnier (Festival d’Automne à Paris), a Piano aux Jacobins (Párizs), a Théàtre du Jeu de Paume (Aix-en-Provence), a Jerusalem Music Center, az Aldeburgh Festival, a Library of Congress (Washington), a Carnegie Hall (New York), a Tonhalle (Zürich), a Mozart-hét (Salzburg) vagy a Bécsi Ünnepi Hetek.

2017 februárjában férjével megkapták életművükért a Franco Buitoni-díjat. Az elismerés alapítója és kurátora, Mitsuko Uchida akkor így méltatta a házaspárt: „Intenzív, rejtélyes, sötét, túlvilági és bensőséges – ezek a kifejezések jutnak eszembe Kurtág György zenéje kapcsán. Ő maga inspiráló és szenvedélyesen őszinte ember, a zenéjén mindazonáltal átsüt a mély szeretet. Ez talán a feleségével, Mártával való rendkívüli kapcsolatának megnyilvánulása. Aki hallotta a Kurtág házaspárt négykezest játszani, tudja, hogy mire gondolok.”

Tavaly mutatták be Kurtág György első operáját, a Samuel Beckett-dráma alapján készült Végjátékot, amelynek elkészültében Kurtág Márta segédkezett. „Végül nem egyszerűen gondolatai voltak a hangszerelésről, ő komponált” – mondta a férj a New York Times-nak, mire Márta így szólt közbe: „Ez némi túlzás.”

Az opera elkészülte kettejük kapcsolatában is nagyon fontos.

„Mi vagyunk a Végjátékban” – mondta Kurtág. Mire Márta hozzátette: „Ez a mi végjátékunk.”

_______________