200 éve született Reguly Antal

REGULY Antal (1819–1858) nyelvész, néprajzkutató, utazó, nyelvtudós, a magyarországi finnugrisztika egyik legelső, kiemelkedő képviselője. Az oroszországi finnugor népek körében végzett gyűjtő- és kutatómunkája miatt Észak Körösi Csomája néven szokták emlegetni. Elkészítette az Északi-Urál földrajzi és néprajzi térképét. Hazai néprajzi, embertani kutatásai is jelentősek. Nálunk elsőként használta a fényképezés technikáját a néprajzi terepmunkában.

Először jogi tanulmányokat folytatott Győrött, illetve Pesten. Németországi és svédországi útja során határozta el, hogy a nyelvrokonság kutatásával kíván foglalkozni. 1839-ben érkezett Helsinkibe.

Finnül kezdett tanulni, majd kutatóútra ment a lappok körébe. 1841-ben belekezdett az észt nyelv tanulmányozásába. Újonnan szerzett ismeretei alapján megállapította, hogy a magyar nyelv rokonsági viszonyainak feltárása szempontjából legfontosabb az obi-ugor nyelvek tanulmányozása. Áttette székhelyét Szentpétervárra, és megkezdte felkészülését nagy expedíciójára. 1843-ban indult útnak.

Az udmurtok (votjákok) és baskírok földjén áthaladva érkezett el az Urál-hegységhez, amelyen átkelve végre elérte úticélját. Eleinte Vszevolodszkojból kiindulva gyűjtött a manysik (vogulok) körében, majd 1844-ben Pelimből az északi vogulok földjére ment. Októberben Obdorszkba utazott az északi osztjákok (hantik) központjába. 1845 márciusában indult hazafelé, útközben a cseremiszek, mordvinok és csuvasok körében végzett kutatómunkát. A megfeszített munkától egészsége megrendült. 1846 augusztusától Szentpétervárott az Orosz Földrajzi Társaság kérésére még elkészíti az Északi Urál térképét.

Hazatérte után az Egyetemi Könyvtárban kapott állást. Gazdag nyelvtudományi és néprajzi anyagának teljes feldolgozásában betegsége megakadályozta. Hagyatékának publikálása az utódokra maradt, életművének egy része máig kiadatlan.

Reguly Antal Emléktúra, 2015 • Fekete Zsigmond videója

Hagyatékának kiadása:

  • Osztják hősénekek I–II. Reguly Antal és Pápay József hagyatékát közzéteszi Zsirai Miklós. Bp. 1944–1951.
  • Osztják hősénekek. Reguly Antal és Pápay József hagyatékát Zsirai Miklós hagyatékából közzéteszi Fokos Dávid. Bp. 1963.
  • Osztják népköltési gyűjtemény. Kiadta Pápay József. Bp.–Lipcse, 1905.
  • Reguly Antal hagyományai. A magyar tudományos Akadémia megbízásából kiadta Hunfalvy Pál. 1. kötet. A vogul föld és nép. Reguly Antal hagyományaiból kidolgozta Hunfalvy Pál. Pest, 1864. 364 p.
  • SZÍJ Enikő (szerk. és tanulmány): Reguly Antal „hangjegyre szedett” finnugor dallamai. Bibliotheca Regulyana 4. Bp. 2000.
  • Vogul népköltési gyűjtemény I–IV. Saját gyűjtése és Reguly Antal hagyatéka alapján közzéteszi Munkácsi Bernát. Bp. 1892–1921.

Irodalom:

  • Balassa Iván: Reguly Antal néprajzi gyűjteménye 1840–1845. Néprajzi Értesítő, 1954. 47–64.
  • Hajdú Péter: Reguly, a nyelvész. Magyar Nyelvőr 77:1953. 327–330.
  • Németh Imre: Az ősi szó nyomában. [Reguly Antal regényes életrajza] Bp. 1956.
  • Pápay József: Reguly Antal emlékezete. Bp. 1905.

FILM: Reguly Antal jelentőségében Kőrösi Csoma Sándorhoz hasonlít. Szalkai Zoltán ötvenperces filmje – a Reguly Antal északi utazása, 2008 – külön érdekessége, hogy a rendező-forgatókönyvíró is egyedül dolgozott, ahogy hajdanán a nagy előd. 

MÚZEUMA: A Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóházat 1992-ben alapította Zirc Város Önkormányzata. Az intézmény az 1766-ban épült barokk lakóházban, az ún. Dubniczay-házban kapott helyet, amely védett műemlék. A Zirc főterén álló ingatlan a két szintes barokk főépület mellett földszintes kiszolgáló épületszárnyból, gazdasági épületekből és hatalmas udvarból áll. A tematikus múzeumként működő intézmény tevékenysége Reguly Antal munkássága köré szerveződik, aminek fő elemei a magyar nyelv eredetének feltárása, a finnugor nyelveken beszélő népek kultúrájának, történelmének, néprajzának helyszíni vizsgálata és a magyar néprajz kutatása. 1996-ban nyílt meg, majd 2013-ban került teljes átrendezésre a zirci születésű tudós pályáját bemutató állandó kiállítás, melynek méltó helyszínéül szolgál a szülők által is lakott Dubniczay-ház első emelete.
2014 őszén nyílt meg az intézmény látogatható raktára, ahol a műtárgyak nagy része polcokon sorakozik, így szabadon megtekinthető, a gyűjtemények teljes tartalma pedig három számítógépes terminál segítségével virtuális katalógus formájában kerül bemutatásra. A terminálokon keresztül lehetőség van az önálló kutatásra, információszerzésre, szemezgetésre is.

1995 januárjában Schmidt Éva Zircen, a Reguly Antal Múzeumban járt. Vele érkezett a Múzeum és feltehetően a város első hanti vendége, Dmitrij Grigorjevics Gindisev is. Illés Ferenc videoriportja a Múzeumban készült. A felvétel a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház videoarchívumának része.

_______________

Kapcsolódó:

Reguly Antal nyelvész kalandos gyűjtőútjai

 

 

További hasonló témájú videók