Mary Wollstonecraft (1759–1797)

260 éve született Mary Wollstonecraftangol író, filozófus, a női egyenjogúság szószólója. Rövid pályafutása alatt írt regényeket, értekezéseket, egy utazási elbeszélést, a nagy francia forradalom történetét, egy viselkedéskönyvet, és egy gyerekkönyvet.

Wollstonecraft 1759. április 27-én született Spitalfieldsben, az angliai Londonban. Bár angol és ír eredetű családja bőséges jövedelemmel rendelkezett, apja spekulációinak következtében pénzügyileg instabillá váltak. A férfi azonfelül erőszakos ember volt, aki részeg haragjában gyakran verte feleségét. tizenévesként megesett, hogy Wollstonecraft az anyja hálószobájának ajtaja elé feküdt, hogy megvédje őt.

Nővérei felé is mindig hasonló „anyai” érzésekkel viseltetett: 1783-ban meggyőzte Eliza nővérét, hogy meneküljön szerencsétlen házasságból. Az emberi kötöttségek mindazonáltal szigorúak voltak: nővérét elítélte a kor társadalma. A két testvér Newington Green-ben létesített iskolát, ahol taníthattak, és az itt szerzett hatásokra fogalmazta meg Mary a „Thoughts on the Education of Daughters” (Gondolatok a lányok neveléséről) című munkáját. Majd nevelőnő lett Lord Kingsborough családjánál, később műveltségére alapozva irodalmi tanácsadó és fordító a londoni érdekeltségű Joseph Johnsonnál, aki haladó szellemű művek kiadásával foglalkozik. Olyan embereket ismer meg mint William Blake és William Wordsworth.

1792-es párizsi útján, míg az „An Historical and Moral View of the Origins and Progress of the French Revolution: and the Effect is has Produced in Europe” (A francia forradalom keletkezésének és fejlődésének történelmi és erkölcsi áttekintése és Európára kifejtett hatása) című könyvéhez gyűjtött anyagot ismerkedett meg az amerikai Gilbert Imlay kapitánnyal, akitől kislányt szült. A kapcsolat 1795-ben megszakadt.

Mary későbbi férje, William Godwin maga is radikális író és filozófus volt, baráti kapcsolatuk fejlődött szerelemmé. Együtt éltek, és csak aztán házasodtak össze, hogy Mary terhes lett, bár egyikőjük sem támogatta a házasság intézményét. Wollstonecraft 1797-ben néhány nappal lánya születése után halt meg. (A kislánya, szintén Mary, felcseperedve ugyancsak nem mindennapi életet élt a költő Shelley élettársaként, majd feleségeként, ő találta ki Frankenstein alakját.)

Az 1792-es évben publikálja, a feminista szakirodalom egyik alapművét „A Vindication on the Rights of Woman” (A nők jogainak követelése) cím alatt, melyben a nemek egyenlőségét hirdeti. Kikarikírozza azt a felfogást, hogy a nők kizárólag csinos, ám önállótlan teremtések. Wollstonecraft kifejti, hogy megfelelő iskolázással a nők öntudatra ébrednek és szellemi teljesítőképességüket ki tudják használni. (Angolul a teljes szöveg hozzáférhető: bartleby.com)

Férje 1798-ban, Mary halála után adja ki felesége befejezetlen munkáját, a „Maria, or the Wrongs of Woman”-t (Maria, vagy a nők tévedései). Óriási felháborodást kiváltó témája a nők szexuális vágyait helyezi a középpontba és kifejti, hogy nem a vágy, hanem annak tagadása megalázó és feslett. Ez Wollstonecraft legradikálisabb munkája. A főszereplőt, Mariát, a züllött férje által bebörtönzik egy ispotályba (az eredetiben „asylum”, amolyan elmegyógyintézet és elfekvő keveréke a 18-19. században), aki ráadásul eltulajdonítja a nő pénzét és gyermekeit is elszakítja tőle. A bezártságban megismerkedik egy másik férfival, Darnford-dal, és talán egymásba is szeretnek, de mert a történet befejezetlen, nem tisztázott, hogy mi volt az írónő szándéka – a happy end, vagy a tragikus vég. (A mű teljes szövege, angol nyelven.)

„A nők jogainak követelése” című munkáját például  is nagyra tartotta, de a köztudatba a második hullámos feminizmus idején került vissza a hetvenes években. A feminizmus irányzatai közül a liberális feminizmus meghatározó szerzője. Az utóbbi években Ayaan Hirsi Ali szomáli származású feminista, a radikális iszlám kritikusa (A hitetlen c. könyv szerzője), valamint a brit Caitlin Moran (akinek feminista bevezetőnek is alkalmas könyve, a How to be a woman magyarul sajnos Hogyan legyünk tökös csajok címmel jelent meg) nevezték meg fő inspirációjukként.  

Forrás: József Attila Könyvtár, Nőkért.hu

(Visited 18 times, 1 visits today)
%d blogger ezt szereti: