125 éve volt a Hunyadi László ősbemutatója

0 nézet

0 szereti

2019. január 27. vasárnap

Az Erkel-életmű első maradandó opera-remekműve, a Hunyadi László című háromfelvonásos történelmi opera 1841-43 folyamán született meg. Szövegkönyvét Tóth Lőrinc Két László című drámája alapján Egressy Béni írta.

Sikerét jelentős részben a nemzeti történeti köztudathoz kötődő, szerencsés témaválasztásának köszönhette. A magyar történelem dicsőséges időszaka – a Hunyadiak kora – művész kortársaihoz hasonlóan Erkelt is foglalkoztatta. Hunyadi Lászlón kívül Brankovics György és Kemény Simon történelmi alakjáról is szerzett a későbbiekben operát. Hunyadi László című operája azonban nem csak a népszerű téma, a kortársaknak szóló aktuális politikai üzenete miatt emelkedik ki a korabeli magyar dalművek átlagterméséből.

A verbunkos hagyományt alapul vevő mű zenei értékeivel, megragadó dallamvilágával, fejlett zenedrámai építkezésével, gazdag jellemformálásával megteremtette a magyar operát, mely sajátos nemzeti színeivel új iskolát képviselt az európai operairodalomban.

A Pest-Buda művészeti és politikai életét felrázó, hatalmas sikerű opera ősbemutatója 1844. január 27-én volt a pesti Nemzeti Színházban. Igazi diadalútja azonban 1849 után, a szabadságharc leverését követő években kezdődött. Ekkor vált népszerűvé a Hunyadi-induló is – Doppler Ferenc műve –, mely katonazenekarok előadásában országszerte népszerűvé tette az opera jellegzetes dallamait.

Gara Mária: Miklósa Erika
Gara Nádor: Kalmándi Mihály
Szilágyi Erzsébet: Fodor Beatrix
Szilágyi Mihály: Ambrus Áron
Hunyadi László: Fekete Attila
Hunyadi Mátyás: Schöck Atala
V. László: Pataky P. Dániel
Cillei Ulrik: Szvétek László

Az opera Hunyadi János nándorfehérvári győzelem utáni halálától László lefejeztetéséig dolgozza fel a magyar történelem eseményeit. A fiatal és gyenge kezű uralkodó, V. László Cillei Ulrik grófot nevezi ki kormányzónak. Hunyadi László katonái elfogják Cillei követét, akit Brankovics György szerb fejedelemhez küldött a két Hunyadi fiú fejvételének ígéretével.

Ennek következtében, amikor Nándorfehérvárra érkezik a király Cilleivel a vár kulcsainak átvételére, László csak őket engedi be a várba, a kísérő katonaság előtt bezárják a kapukat.

V. László ijedségét látva, Cillei teljhatalmat kér a királytól és megszervezi Hunyadi László megöletését. Rozgonyi, Hunyadi László hű híve, felfedi az aljas tervet, ezért Hunyadi hívei szóváltás után felkoncolják Cilleit.

A megrettent király bántatlanságot ígér sőt temesvári látogatásakor kéri Szilágyi Erzsébetet, Hunyadi János özvegyét, hogy fogadja fiának, és ezzel a két Hunyadi fiú testvérének is. A király az ott adott fogadáson meglátja Máriát, Hunyadi László jegyesét, Gara nádor lányát, és első pillantásra beleszeret.

Gara nádor aljas tervet sző, hogy hatalmi törekvéseit megvalósítsa. Pártütéssel vádolja Hunyadit, és lánya kezét V. Lászlónak ígéri, így kényszerítve ki Hunyadi László halálos ítéletét. A fiatal jegyesek budai menyegzőjén fogatja el Gara a király nevében Hunyadit, és börtönbe vetteti.

Mária lefizeti az őrt, hogy László menekülni tudjon, de ő ártatlanságán bízva, elutasítja a szökést. A budai Szent György téren felállított vérpadon a hóhér három csapása után is sértetlen maradt Hunyadi, de Gara intésére negyedszer is most már halálos csapással sújt le a bakó.

Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának születéstörténete és utóélete évszámokban

____________

Felső videó: Részlet a Magyar Állami Operaház 2004-es előadásából