Minden emberi lény szabadnak, egyenlő méltósággal és jogokkal születik

„Minden emberi lény szabadnak, egyenlő méltósággal és jogokkal születik. Értelemmel és lelkiismerettel rendelkező lényként, testvéri szellemben kell egymás iránt viseltetniük” – mondja ki 

az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 1. cikke. Az ENSZ Közgyűlése 1954-ben nyilvánította december 10-ét az emberi jogok napjává annak emlékére, hogy 1948-ban ezen a napon fogadták el Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Ebben a dokumentumban foglalták össze az úgynevezett klasszikus politikai és polgári jogokat, továbbá a gazdasági, szociális és kulturális jogok bizonyos körét. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát a világ összes állama ratifikálta.

 

 

___________________

Az első jogok biztosítása először az 1215-ben kiadott Magna charta libertatum, illetve az 1225-ös megújítása következtében jelent meg. Négy évszázaddal később, az 1628-ban megjelent Petition of Rights a kényszerintézkedések ellen tiltakozva követelte annak biztosítását, hogy törvényes ítélet nélkül senkit ne lehessen letartóztatni, illetve bebörtönözni. Az 1689-es Bill of Rights a parlament jogainak biztosítását tartalmazta. 1689 a Jognyilatkozat megszületésének éve, mely máig érvényben van Nagy-Britanniában.

Az Egyesült Államok jogrendjében a kezdetektől, vagyis az 1776-ban elfogadott Függetlenségi Nyilatkozattól fogva jelen volt az alapvető szabadságjogok biztosítása és az egyenlőség elve.

Franciaországban a francia forradalom után, 1789 augusztusában létrejött Emberi és polgári jogok nyilatkozata deklarálta először (és azóta is maradandóan) az emberi jogok sérthetetlenségét. A dokumentum a következő alapvetéssel kezdődik:

„Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak.”

Magyarországon a Kiegyezés után lendült fel az emberi jogok védelme. 1878-ban a Büntető törvénykönyv módosításával bevezették a személyes szabadság és sérthetetlenség elvét. 1895-ben törvény született a vallásszabadságról, 1914-ben pedig a sajtószabadságról. A II. világháború után az 1946. évi I. törvény, a köztársasági törvény foglalkozik az emberi jogok védelmével. Az 1949-ben elfogadott szovjet típusú alkotmány általánosítva tartalmazta a legfontosabb szabadságjogokat.

Eredetileg a nemzetek saját maguk számára próbálták deklarálni az emberi jogokat, később azonban megjelent a törekvés a nemzetköziségre. Ez a törekvés a világháborúk miatt ugyan visszaesett, azok befejeztével azonban még erőteljesebben folytatódott. Ezen folyamat legfontosabb pontja az ENSZ 1945-ös alapokmánya illetve az 1950. november 4-én aláírt Római egyezmény.

____________________

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata a legelső nyilatkozat az emberek jogairól, szabadságairól. Az 1948-ban, az ENSZ Közgyűlés által elfogadott Nyilatkozat áll egy preambulumból és 30 cikkből, amelyek meghatároznak számos alapvető emberi jogot és szabadságjogot, amely egyformán vonatkozik férfiakra és nőkre, a világon bárhol, a megkülönböztetés bármilyen formája nélkül.

Az Emberi jogok nyilatkozatának legfontosabb elemei: jog az élethez, szabadsághoz és biztonsághoz; jog a művelődéshez; jog a kulturális életben való részvételhez; jog a magántulajdonhoz; védelem a kínzás, a kegyetlen, embertelen bánásmód és büntetés elől; a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága; a vélemény és kifejezése szabadsága.

Az emberi jogok azok a jogok és szabadságjogok, amelyek minden embert születésüktől fogva egyenlően megilletnek. Olyan alapvető polgári és politikai jogokat foglalnak magukba, mint az élethez vagy a szabadsághoz való jog, a vélemény és kifejezés szabadsága, a törvény előtti egyenlőség, valamint gazdasági, szociális és kulturális jogokat – a jogot az élelemhez, a munkához és a neveléshez, illetve a szabad részvételt a kulturális életben.

Az ENSZ az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalta össze az úgynevezett klasszikus politikai és polgári jogokat, továbbá a gazdasági, szociális és kulturális jogok bizonyos körét. A nyilatkozat az emberi jogok egyetemessé válásának kezdetét jelentette, és megteremtette a keretét az ilyen tárgyú szerződéseknek, egyezményeknek. A Nyilatkozatot szövegezésében részt vett minden régió és a különböző jogi hagyományokkal rendelkező képviselők konszenzusa alapján született a dokumentum. Idővel az összes állam elfogadta.

A Nyilatkozat alapul szolgált az emberi jogok védelmére összpontosuló és folyamatosan bővülő rendszerének, amely ma már kiterjed a fogyatékkal élők, az őslakosok és a migráns munkavállalók jogaira is.

A világ legegyetemesebb Nyilatkozata: a világ legtöbb nyelvre lefordított dokumentuma. Több mint 380 nyelvre és nyelvjárásra fordították az abháztól egészen a zuluig. Az ENSZ mellett több regionális szervezet próbál érvényt szerezni az emberi jogoknak, Európában mindenekelőtt az Európa Tanács, az Európai Unió, illetve az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet.

 

Az egyes cikkek videói.

 

 

(Visited 20 times, 2 visits today)
%d blogger ezt szereti: