Ladislav Fuks (1923–1994)

Ladislav Fuks a legismertebb cseh írók egyike, világirodalmi rangú alkotó 1923. szeptember 24-én született Prágában. A Mundstock úr, a Hullaégető, a Változatok sötét húrra világhírű szerzőjét a lélektani regény és a horrorelemekkel átszőtt groteszk

 nagymestereként ismerhette meg az olvasó. Műveit röviddel megjelenésük után minden világnyelvre és sok kisebb nyelvre is lefordították. 

Műveiből:

A HULLAÉGETŐ

Történetünk elején Karel Kopfrkingl, a prágai krematórium példás, munkáját rajongva szerető alkalmazottja: ő irányítja a hamvasztó-térbe az elbúcsúztatottakat, s ügyel, hogy a kemencék az előírt hőfokon maradjanak. Amilyen kötelességtudó a munkahelyén, olyan a magánéletében is. Feleségét, leányát, fiát imádja, s messzemenően gondoskodik róluk. Nem iszik, nem dohányzik, németet, csehet (magát és családját is annak tartja), keresztényt és zsidót egyaránt becsül, ahogy a törvények előírják. Politikával nem foglalkozik. És mégis 1938-ban csak néhány, a Szudéta-vidék megszállásától Prága megszállásáig eltelő hónap kell ahhoz, hogy egy merőben ellentétes – német faji öntudatra ébredt, társait besúgó, családirtó (megtudja, hogy felesége zsidó származású), nagyszabású hóhér-karrier előtt álló – Kopfrkingl álljon előttünk. 

 

De valóban nem azonos korábbi önmagával? A regény elején a szerző képes is velünk elhitetni, hogy valamiféle új Švejkhez van szerencsénk. Kopfrkinglből csak úgy dőlnek a tanulságos sztorik és a példázatok. Azonban hamarosan rádöbbenünk, hogy az érzelgősség, kenetteljesség, szertartásosság lényegi eleme ennek a primitíven egocentrikus figurának. Dolgos kispolgári léte inkább az őt körülvevő viszonylag emberséges társadalom érdeme. Amint ennek összhangja megszűnik, benne sem marad semmi pozitív.

A neves cseh író ebben a regényében is hű marad művészetének központi kérdéséhez: miként viselkednek a különféle emberek az embertelenség mocskában? Ezúttal azt a típust mutatja be, amely ostobaságánál, belső gyengeségénél fogva lesz az árulás tömegbázisává. 

Giovanni Papini szerint: „A sátán akkor a legravaszabb, amikor azt állítja magáról, hogy nincs.”

Ez a könyv mottójául szolgáló idézet tökéletesen jelzi ennek a kitűnő regénynek a szellemét és a mondanivalóját. A főszereplő Kopfrkingl úr maga a megtestesült jóság és a megtestesült gonoszság. A két Kopfrkingl úr közötti áthidalhatatlan ellentétet Fuks a pszichológiai horror maga teremtette sajátos eszközeivel hidalta át. A könyv arról szól, hogyan lettek példás polgárokból tömeggyilkosok, s a józan életűekből őrjöngő fanatikusok. Mondanivalója – sajnos – elévülhetetlen.

A könyvből színházi produkció és film is készült.

 

 

Ladislav Fuks: Mooshaberné egerei

Parádés címlistára iratkozik fel ez a fantasztikum és valóság határán mozgó regény, amelyben Fuks írói hagyományaihoz hűen és újabb írói bravúrral egy nyomasztó légkörű, képzelt, jövőbeli állam hátborzongatóan szuggesztív képét rajzolja meg. Egy olyan államét, ahol a modern technika vívmányai uralkodnak, és ugyanakkor a boszorkányság vádjával felnégyelik az embereket.

Itt él a mindenki legfőbb foglalatosságai: egércsapdák felállítása, mérgezett kalácsok sütése, sírok gondozása és rossz magaviseletű gyermekek ellenőrzése. Vajon miféle kapcsolat van Mooshaberné kalácsai és a rejtélyes gyermekhalálesetek között? Vajon miért gyötrik szántszándékkal Mooshabernét a gyerekei, a börtönviselt Wezr és a feslett erkölcsű Nabule? Vajon miért zaklatja szüntelenül a rendőrség a szerencsétlen öregasszonyt? Vajon kicsoda is tulajdonképpen Augusta hercegnő, a képzeletbeli állam titokzatos körülmények között eltűnt volt uralkodónője?

Ezekre a kérdésekre ad választ a politikai-lélektani groteszk, a tragikomédia, a fantasztikus regény és a horror elemeiből mozaikszerűen összerakott regény, amely tematikájában, a modern világ és a barbár, az erőszakot mindennapi gyakorlattá tévő uralom képtelennek látszó, ám mégis lehetséges ötvöződésnek az ábrázolásával az eddigi Fuks-művek sorát folytatja, szikár, a visszatérő motívumok, az ismétlések perpetuum mobiléjével lendületben tartott stílusával azonban új korszakot jósol Fuks művészetében.

 

Ladislav Fuks

Ladislav Fuks

 


  Ha értesülni szeretne róla, hogy milyen új videók kerülnek fel az oldalra
csatlakozzon a Televízió Facebook-oldalához!


A cikkek, illetve videók tartalma nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.
Célunk, hogy lehetőséget adjunk különböző vélemények megjelenésére.


Tags:


A bejegyzés trackback címe: https://www.televizio.sk/2018/09/ladislav-fuks-1923-1994/trackback/

Most itt van: Home // ESEMÉNY, Évforduló, Film, Könyv, KULTÚRA, NAGYVILÁG, Színház, VIDEÓK // Ladislav Fuks (1923–1994)





© Magyar Interaktív Televízió





© 2010 Magyar Interaktív Televízió. All rights reserved.
Edited by Microgramma