Hagyományos húsvét a Csökmői Fonóval

Csökmő nagyközség Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui járásban található. A szájhagyomány szerint avar gyűrű volt a község területén a honfoglalás előtt (ha igaz, avar leletek kerültek már elő), s honfoglaló eleink itt lakott helyet találtak. 

A legrégibb írásbeli bizonyíték a község létezésére a Váradi Regestrum, amely szerint 1219-ben Csökmőről való vádlott is volt beidézve a tüzesvaspróba szerint ítélő egyházi bíróság elé. A tatárjárás idején a község elpusztult, s körülbelül negyven év múlva települt újra. E vidék s a község őslakói az avarok mellett szlávok voltak, de örökös harcoktól feldúltan váltogatták vagy megtűrték itt egymást gótok, hunok, gepidák, rómaiak, bolgárok, kazárok. Sőt a honfoglalók még székelyeket és oláhokat is találtak, míg végül az 1279. évi országgyűlés a Körös partjait, vele Csökmőt a kunok számára jelölte ki letelepedési helyül.
 
A község lakói máig őrzik hagyományaikat, a Csökmői Hagyományőrző Egyesület és a Tájház rendezvényeit sokan látogatják. A locsolkodást 2010-ben rögzítették.